Mi lesz veled, Chrysler?
A General Motors, a Renault-Nissan, a PSA Peugeot Citroen, a Hyundai és a kínaiak mind arra várnak, hogy zöld utat kapjon a Chrysler eladása. De vajon megéri-e megvenni a tavaly 1,1 milliárd eurós veszteséget termelő amerikai mamutot?
Nálunk is sikeres a PT Cruiser © sxc.hu |
A rossz házasság átka
Az üzleti világban 1998-ban megfogalmazott félelmek beigazolódtak, a német prémiumautós birodalom és az amerikai tömegautó gyártó felemás fúziója nem hozott eredményt. A Mercedes mindig is féltette csillagját a teljes egyesüléstől, ez is lehetett az oka annak, hogy most szakításra kerülhet sor. A német Handlesblatt úgy véli: a DC vezetése nem fogja elhamarkodni a döntést, őszig kiderül, racionalizálással megmenthető a Chrysler vagy eladják valóban.
A Chrysler Crossfire megbukott |
Vevőt váró 300C flotta © AP |
Dr. Zetsche © AP |
A Chrysler 14 összeszerelő üzemmel, 11 motorgyárral és 10 egyéb technikai központtal rendelkezik Amerikában, összesen több mint 82 ezer embernek adva munkát. Várhatóan Newark és Warren jut a bezárás sorsára, a költségeket 300 millió euróra becsülik. Szakértők úgy vélik, évi 200 millió eurós megtakarítást hoz a lépés. Összességében 15 százalékos kapacitáscsökkenéssel számolnak, ami 1-1,2 milliárd eurót emésztene fel, ugyanakkor kétmilliárd eurós költségmegtakarítással járhat. A Morgan Stanley tőzsdei elemzője 2008-ra egymilliárd eurós üzemi nyereséget és mintegy 15 centes árfolyam-emelkedést jósol.
LaSorda reformja 2009-ben az eladások után 2,5 százalékos profittal kalkulál. Ehhez addig 1,5 milliárd dollárral kell csökkenteni az anyagi kiadásokat, 2007-ben bezárják a Newark-i és Warren-i üzemet, 2008-ban St. Louisban húzzák le a rolót és további ésszerűsítéseket is beterveztek. A megszorítások csak az idén egymilliárd dollárba kerülnek. 2012-ig a jelenlegi 12 padlólemezről hétre csökkentik a platformok számát. De nem csupán megszorítanak, 2009-ig három milliárd dollárt fektetnek gazdaságos és takarékos erőforrások fejlesztésére, valamint ésszerűsítik az amerikai értékesítési hálózatot is, ötből egy kereskedést felszámolnak. A végső megtakarítási cél 4,5 milliárd dollár.
2001-ben még hárommilliós éves gyártást tűztek ki, azonban hamar beigazolódott, hogy Amerikában bezárult a kör, egyszerűen nem lehet itt több Chryslert, Jeep-et és Dodge-t eladni. A tengeren innen nem ilyen sötét a helyzet, a cég eladásai 15 százalékkal nőttek, főleg a távol-keleti piacon erős az érdeklődés a konszern termékei iránt.
A megszorítások nyomán a jelenlegi 2,7 milliós termelést évi 400 ezerrel csökkentik. Erre már csak azért is szükség van, mert csak tavaly 100 ezer autós fölösleget gyártottak, ezek a gyárak parkolóiban porosodnak, nem beszélve arról, hogy az Amerikában eladott autók egyharmada, közel 700 ezer kocsi, főként a kiskategóriásak, autóbérlő ügynökségekhez és cégflottákba került.
Február 15-én 3,5 százalékot nőttek a DaimlerChrysler részvényei Frankfurtban, miután nyilvánosságra került, hogy a DC megbízást adott a JPMorgan-nek, hogy vizsgáljon meg minden lehetőséget, ami a Chrysler-válság megoldását jelenti, magyarán: találjon rá vevőt. A The Times egy nappal később a Hyundai érdeklődéséról számolt be, ám a dél-koreai autógyártó sietve cáfolt, közölve, hogy érdekelné őket a cég, ám a markuk most tele van.
Négyajtós Wrangler is jön az idén © Jeep |
- Nem zárunk ki semmilyen lehetőséget, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást - mondta a sajtónak a főnök, aki maga is felelősnek érzi magát a történtekért. 2000 és 2005 között ő vezette a DC amerikai üzletágát, a mostani válság könnyen a székébe kerülhet. Amikor 2003-ban nagy veszteségeket könyvelt el a cég, Zetsche gyökeresen átalakította a cég vezetését. A reformot siker követte, a remekül eltalált 300C szedán és kombi világszerte jól fogyott, megadva a lendületet újabb Chrysler és Dodge személyautók fejlesztéséhez.
A BusinessWeek-ben megszólaló John Casessa, befektetés-kezelő úgy véli, a legjobban a Renault-Nissan szövetség járna a Chryslerrel. A Carlos Ghosn vezette cég a kezdeti sikerek után megtorpanni látszik, az amerikai piac kitörést jelentene számukra, nem beszélve azokról a szinergiákról, amelyek az összeolvadással járnának. Az elemző szerint ugyanilyen meggondolásból a francia PSA is egyenes úton juthatna el a gyümölcsöző amerikai piacra, ráadásul a franciáknak pont olyan autók nincsenek a kínálatban, ami a Chryslert sikerre vitte. Egy másik komoly érdeklődés Kínából várható. A kínai gyártók már az idén megvetik a lábukat Amerikában, a Chrysler felvásárlása felgyorsítaná expanziójukat. A Chrysler korábban már megállapodott egy kis személyautó közös gyártásáról a kínai Cheryvel. A nagy gyártók közül a GM-mel és a VW-val is együttműködő SAIC és a FAW is jelezte: lát fantáziát a Chryslerrel való fúzióban.
De mire van szüksége a Chryslernek? Egy olyan tőkeerős tömegcikk gyártó partnerre, amellyel közösen világszerte olcsón növelik eladásaikat, vonzó autókat gyártanak az amerikai középosztály számára, ugyanakkor el tudnak szakadni az észak-amerikai igényektől, azaz Európában és a többi kontinensen is versenyképes típusokat gyártanak.
Az eladás nem az egyetlen kiút
PT Cruiserek egy amerikai kereskedésben © AP |
A DC vezetői úton-útfélen hangsúlyozzák: az eladás nem az egyetlen kiút. Bíznak abban, hogy a múltban már sikert hozó átalakítási programok, együttműködések visszahozzák a reményt. Korábban a Mitsubishivel közösen gyártott Chrysler Sebring és Dodge Avenger középkategóriás autók egy-egy ilyen kapcsolat jövedelmező gyümölcsei.
Ám, akik fogadnának arra, hogy a DaimlerChrysler egyben marad, gondoljanak Zetsche minapi kijelentésére, aki radikálisan elutasította a Mercedes-Chrysler közös platformok bevezetését. Tehát, ami működik a VW-nál és a General Motorsnál, az elképzelhetetlen a DC-nél. (Korábban európai lemezen készült a később megbukott Chrysler Crossfire és Mercedes alkatrészeket kapott a sikeres 300C szedán.)
Az év meglepetése: Dodge Avenger © auto-motor-und-sport.de |
B. Cs.