BrandChannel: Változókori tünetek 40 év alatt – Egyre több nőt érint a korai menopauza

A menopauza, azaz a petefészkek hormontermelésének hanyatlása, ezzel együtt az ösztrogénszint csökkenése a női szervezet természetes folyamata. Tünetei rendszerint a negyvenes évek második felében, a változókor kezdetén jelentkeznek először. Manapság azonban – bizonyos külső tényezők, illetve betegségek és azok kezelése révén – sokkal több fiatal nőt is elérhetnek ezek a változókori folyamatok.

A hormonális átállás következtében, a nők szervezetében a petefészkek hormontermelése általában a negyvenes évek második felétől egyre hanyatlik, majd teljesen megszűnik. A petefészek működésének megváltozása, valamint a petesejtek mennyiségének fokozatos csökkenése teljesen természetes és elkerülhetetlen folyamat, amely már 40 éves kor körül is elindulhat úgy, hogy a változással, azaz a hormonszint-csökkenéssel járó tünetek évekig nem jelentkeznek látványosan.

Nagyban függ az egyéni adottságoktól, hogy kinél milyen mértékűek a hormonhiánnyal összefüggő problémák: befolyásolják a testi adottságok, az életkörülmények, a támogató környezet megléte vagy hiánya, illetve a lelki alkat egyaránt.

A rendkívül összetett testi és lelki tünetegyüttes rendszerint már a menstruáció elmaradását megelőző években jelentkezik, és a menopauzát (havi vérzés végleges elmaradását) követő 1-2 évben éri el tetőfokát. A menopauza általában 51 éves kor környékére tehető, azonban egyes betegségek hatására akár már jóval korábban is bekövetkezhet.

Mi a menopauza?

A természetes menopauza a legutolsó menstruációs vérzést jelenti egy nő életében. A változókornak vagy klimaxnak nevezett életszakaszban a petefészkek működésének fokozatos csökkenésével a női ciklus előbb szabálytalanná válik, a peteérés megszűnik. A petefészekhormonok, köztük az ösztrogén hiánya rövid távon kihat az egész szervezetre: a bőrre, a hajra, a kedélyállapotra, az általános közérzetre, a libidóra, a szexuális életre. Középtávú tünetként kialakul a húgyutakat és a hüvelyt is érintő hámsorvadás hüvelyszárazsággal, vizelettartási nehézségekkel, visszatérő alsó húgyúti és hüvelyfertőzésekkel. Az ösztrogénhiány késői szövődményei pedig különböző anyagcserezavarokban mutatkoznak meg, így a zsír-, a szénhidrát-, a fehérje- és a csontanyagcsere is zavart szenvedhet. Mindez pedig fokozhatja komoly, akár életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát: előfordulhat magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbaj, csontritkulás. Van, aki könnyen, panaszmentesen éli át a változókor kezdeti időszakát, de vannak, akik orvosi segítségre, menopauzális hormonterápiára szorulnak. Mások, akiknek kevésbé súlyosak a tüneteik, bízhatnak a gyógynövények erejében, illetve egyéb alternatív kezeléseket is kipróbálhatnak. A változókor általában a negyvenes években kezdődik és az ötvenes évek végéig lezárul. A nyugati világban a menopauzások átlagéletkora 51,4 év, a nők 50 százalékánál ekkorra tehető az utolsó menstruációs vérzés. 55 éves korukra a nők 90 százalékát eléri a menopauza. A negyven év alatti menopauzát korai, a hatvan év felettit késői menopauzának hívják.

De melyek azok a betegségek, amelyek akár igen fiatalon is erős hatással lehetnek a szervezet hormontermelésére?

Belső folyamatok – a test természetes hormonellátása

Testünkben közel negyven hormon gondoskodik szervezetünk állandó, zavartalan működéséről. Hormont termel a pajzsmirigyünk, az agyalapi mirigyünk, de a mellékvese is, valamint ide sorolható a férfiak esetében a nemi hormonokat termelő here, illetve nőknél a petefészek. A női hormonok rendjét az ösztrogén és a progeszteron harmonikus együttműködése biztosítja. Ezek egyensúlya és folyamatos megléte határozza meg a női szervezet legfontosabb folyamatait: a ciklusosan bekövetkező peteérést, a megtermékenyülést és a beágyazódást, vagy annak hiányában a havi menstruációt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak ez a két „fő” hormon van egymásra hatással, hanem a testünkben termelődő többi hormon is, mint a kortizol, az inzulin vagy a pajzsmirigyhormonok. Ha a komplex rendszerben bármely betegség vagy akár stressz hatására zavar támad, a szervezet egész hormonháztartása, így az azok által vezérelt élettani folyamatok is felbolydulhatnak.

A tartós, súlyos fizikai megterhelés, az anorexia, egyes autoimmun reakciók, de például a mumpsz betegség vagy annak szövődményei is befolyásolhatják a szervezet hormonális működését. Mint ahogy fent írtuk, a szervezet természetes hormonellátása igen bonyolult, és meglehetősen finomra hangolt rendszer. Sokszor nem is gondolunk arra, hogy akár az egészségtelen és rendszertelen étkezés vagy a tartós stressz – egyebek mellett – a női hormonok működésére is hatással lehet.

Az evészavarok, különösen az anorexia esetén a nemi mirigyek normális működése teljesen felborul: a petefészekben nincs tüszőérés, a teherbe esés lehetősége és a havi vérzés egyaránt elmarad, de a nemi hormonok termelődésének visszaszorulásával a hüvely hámbélése is sorvadásnak indul. Az autoimmun betegségek, melyek érinthetnek egy mirigyes szervet, de akár az egész szervezetet is, szintén megzavarhatják a hormonális működést, kezelésük sok esetben az alkalmazott szteroidok mellett hormonpótlással jár.

Abban az esetben pedig, ha a női hormonrendszer sérül, jelentkezhetnek a menopauza tünetei, akár évtizedekkel korábban is. A hormonrendszer szabálytalan működése endometriózishoz is vezethet, amely ma Magyarországon minden tizedik, termékeny korban lévő nőt érint. A betegség során a méhnyálkahártya szövete nemcsak a méhen belül, hanem más női szerveken (petefészkek, petevezetékek és a kismedence egyéb területei), de akár a belekben is megjelenhetnek, különböző méretű cisztákat és hegesedéseket okozva.

A betegség kezelése jelenleg hormonterápiával lehetséges, amely átmeneti ugyan, de szintén felborítja a természetes hormonegyensúlyt a szervezetben, így ilyenkor is jelentkezhetnek a menopauza tünetei. Annak ellenére, hogy ez valóban a nők jelentős százalékát érintő betegség, sokan hosszú ideig nem jutnak pontos diagnózishoz, és éveken keresztül szenvednek a betegség tüneteitől.

Külső behatások – tartós betegségek, műtéti beavatkozások

Súlyos megbetegedés gyógyítása sok esetben csak a beteg szervek eltávolításával érhető el. Ha a betegség a hormontermelő szerveket, például a pajzsmirigyet vagy a petefészket érinti, az szintén következményekkel jár. A petefészek eltávolítása nemcsak daganatos megbetegedés, hanem súlyos endometriózis miatt is indokolttá válhat. Sajnos mindkettő előfordulhat fiatalabb korban is, a műtétet követő hormonhiánnyal összefüggő menopauzatünetek ezért már fiatalon is jelentkeznek.

De a daganatos megbetegedések során alkalmazott gyógyszeres vagy sugárterápia is befolyásolja a szervezet természetes hormonműködését, így ezekben az esetekben is számolni kell a hormonhiányos tünetek kezelésének különböző lehetőségeivel.

Legyen szó a menopauza természetes vagy korai megjelenéséről, minden esetben az első lépés a szakorvossal, endokrinológussal vagy nőgyógyásszal való konzultáció. Menopauzális hormonterápia (MHT) nem mindenkinél jöhet szóba: a fiatalabbaknál, hosszantartóan, illetve bizonyos betegségekben vagy azok fokozott kockázata esetén (pl. szív- és érrendszeri betegség, csontritkulás, sztrók, mellrák) ellenjavallt. Az ilyen páciensek, valamint a hormonkezelést teljesen elutasítók, továbbá azok számára, akiknek enyhe, vagy mérsékelt tünetei nem indokolják a hormonpótlást, léteznek természetes lehetőségek is a panaszok mérséklésére. A megelőzés érdekében pedig érdemes figyelni a rendszeres, egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásra, a testmozgásra, valamint a mindennapos stressz visszaszorítására is.