Az ötven az új negyven, a hatvan az új ötven. A szlogenek igazak, ám a biológiai óra akkor sem áll meg, ha a mai változókorba lépett nők fiatalosabbak, fittebbek és digitálisan műveltebbek. A nyugdíjkorhatár kitolódása miatt pedig a vezetőknek már az ő lelkükkel is foglalkozniuk kell(ene).
Melindát mindig is kedvelték a munkahelyén. Nemcsak a precízsége, szakmai tudása és proaktivitása miatt, hanem a veleszületett vidám természete és fittsége okán is. Több ügyfele épp a kiemelkedően jó képességei miatt ragaszkodott hozzá évek óta.
„Sosem gondoltam volna, hogy az évek múlásával mindez megváltozhat. Ám a menopauza hihetetlen megpróbáltatások elé állított, mind mentális, mind fizikai értelemben. Amit addig pofonegyszerűen megoldottam, azt a hormonális változások miatt egyre nehezebben sikerült. Emiatt elvesztettem az önbizalmamat, pedig korábban ezzel sosem volt gondom. A külsőm is megváltozott, rengeteg pluszkiló kúszott fel rám, az erős hőhullámok miatt a hajam folyamatosan ápolatlannak tűnt, ezek szintén aláásták az önbecsülésemet. Hihetetlenül rossz volt, hogy szégyelltem magam a főnököm és a megrendelők előtt is, így a korábbi jó kedélyem nyomtalanul eltűnt” – meséli az 56 éves rendezvényszervező.
Melinda a negyvenes évei végén kezdett el szenvedni az éjszakai izzadástól, amitől alvászavarai lettek, így másnap fáradtan és kialvatlanul indult a munkába. Napközben szívdobogás és migrén nehezítette a munkáját, amitől gyengének és depressziósnak érezte magát. Nehezen tudott koncentrálni a munkahelyén, és elkezdett rettegni a rendezvényektől, amelyeket addig remekül levezényelt. Úgy gondolta, inkább megelőzi, hogy kirúgják, ezért végül 53 évesen beadta a felmondását. Nem részletezte, mi a valós oka a távozásának, a felettese pedig nem kérdezett rá.
A menopauza egyre több középkorú női munkavállalót érint a világon, így Magyarországon is: 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, megszűnt az előrehozott nyugdíj, és a gazdasági változások miatt egyre több nyugdíjas kénytelen munkát vállalni, köztük a nők is. Szerencsére néhány éve egyfajta trendforduló következett be, és egyre több sorstárs áll ki a „láthatatlan korosztály”, a változókorú nők mellett.
Érzékenyítés és egyéni megoldások
A téma legaktívabb képviselője Iványi Orsolya menopauza-szakértő, aki saját kutatásai alapján úgy nyilatkozott, hogy hazánkban a női munkavállalók 75%-a már megtapasztalta, hogy a menopauza hatással volt a munkavégzésére, 30 százalékuk pedig nem tudott megfelelően teljesíteni emiatt. A szakértő szerint a legtöbb munkáltatónál még nem igazán léteznek az érintett korosztályra kialakított munkafolyamatok, amelyekkel meg lehetne könnyíteni a változókorban lévő női munkavállalók mindennapjait. Pedig a munkahelyi menopauza program nem luxus, hanem befektetés.
Iványi Orsolya szerint – akinek a témáról tavaly jelent meg hiánypótló kötete Mindent a változókorról címmel – az egyik legfontosabb lépés a vezetők érzékenyítése lenne. De ugyanilyen fontosnak tartja a megfelelő munkakörülmények megteremtését, például a rugalmas munkaidő-beosztást, a hűtés-fűtés szabályozhatóságát vagy a pihenőhelyiségek kialakítását. Hasznos lenne a hibrid munkavégzés lehetősége is, vagy olyan megoldások, amelyek egyénre szabottan működhetnek.
Kevés még a menopauzabarát munkahely
Külföldi mintára Iványi Orsolya hívta életre a Menopauzabarát Munkahely akkreditációt is, amely olyan munkáltatókat ismer el, akik elfogadják és megértik, hogy a menopauza milyen hatással lehet a dolgozó nőkre, és támogatják őket ebben az életszakaszban. Magyarország meglehetősen lemaradt ezen a téren. Angliában például 2021 októberében indította útjára a Ygam jótékonysági szervezet a The Menopause Workplace Pledge kampányt, és azóta több ezer munkaadó regisztrált, amelyek több millió munkavállalót érintenek szerte a szigetországban.
Angliában egyébként is már jó ideje igen komoly szintet ért el a változókorú nők munkahelyi támogatása. Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság által 2024 februárjában közzétett útmutató például gyakorlati tanácsokat kínál a munkáltatóknak a munkavállalók támogatásához, ugyanakkor rávilágít a következményekre, amelyek a 2010. évi egyenlőségi törvény szerinti kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása esetén jelentkeznek. Nos, Magyarországon még nem tartunk itt, de azért kétségtelen, hogy valami elkezdődött.
El kell kezdeni beszélni róla
„Most már bánom, hogy nem álltam ki magamért, és nem beszéltem a feletteseimmel erről a tabunak számító dologról. Mert minél többet érintjük a témát, annál inkább lehull a lepel egy sokakat érintő állapotról. A felmondásom után egyéni vállalkozóként kezdtem el dolgozni a szakmámban, így én alakítom a munkaidőmet. Sőt, időközben a tüneteim is enyhültek, és sokkal jobban vagyok, tehát szinte visszakaptam a régi önmagamat” – mondja Melinda, aki azóta minden barátnőjének azt tanácsolja, merje szóba hozni a főnökének a problémáit, mert csak ilyen közvetlen edukációval változhatnak meg a dolgok.
Annál is inkább fontos ez a felfogás, mivel a Korn Ferry tanácsadó cég friss adatai szerint a megkérdezett 8000 nőnek csupán 26 százaléka kapott segítséget hivatalos munkahelyi programokon vagy irányelveken keresztül. A Unite nevű brit szakszervezet által 11 000 női szakszervezeti tag körében végzett 2023-as felmérés szerint pedig ötből négy nő arról számolt be, hogy a munkáltatója nem nyújt támogatást a munkahelyén a menopauza tüneteivel küzdőknek.
A menopauza miatt felmondásra kényszerülő nők számát a világ alábecsüli, és még mindig számtalan tényező áll a hátterében annak, hogy a változókor miért számít még mindig tabunak. Például sok vállalatnál a mai napig több férfi dolgozik, ami érthető módon erősíti a nők hallgatását. De nemcsak a menopauza kínzó tünetei, hanem sajnos a munkahelyi kiöregedéstől való félelem is erősen áthatja a gondolkodásunkat.
Jön a generációváltás
„A jelenleg menopauzában élő baby boomerek generációja kezdi átadni a stafétabotot a milleniumi vagy Y generációnak. És ők nem fognak elődeikhez hasonlóan csendben szenvedni, hanem tömeges megoldásokat keresnek majd a tüneteikre. Úgy gondolom, hogy a generációváltás hozzájárul ahhoz, hogy a menopauza nyilvános fórumra terelődjön” – vélekedik Dr. Stephanie Faubion, a Mayo Klinika Női Egészségügyi Központjának igazgatója.
A menopauza azért is kerülhet be a kulturális lexikonunkba, mert a vállalatok kezdik megérteni, hogy a kezeletlen menopauza-esetek piacán jelentős szakadék tátong, és hogy egyre több a vezető pozícióba kerülő középkorú nő, akinek a kezében pénz és hatalom van. Valójában a menopauza globális piaca – a változókor étrend-kiegészítőitől kezdve a terápiákig – a becslések szerint 2030-ra eléri a 24,4 milliárd dollárt. A középkorú nők tehát igen fontos és nagy demográfiai csoportot alkotnak: az említett tanulmány szerint több mint 15 millió 45 és 60 év közötti nő dolgozik teljes munkaidőben az Egyesült Államokban – és akkor még Európáról nem is beszéltünk.
A vállalatoknak tehát sok veszítenivalójuk van, ha nem elégítik ki a női munkaerő e szegmensének igényeit, és ha nem tudják megtartani a középkorú nőket. Ugyanis a változókorú nők éves fizetésének akár kétszeresébe is belekerülhet, hogy fiatalabbakkal helyettesítsék őket.
Egy 2022-es Ipsos kutatás szerint, amelyben 33 európai országban vizsgálták a menopauzához való hozzáállást, kiderült, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarok átlagos szinten tájékozottak, mégis Magyarországon számít a leginkább tabutémának a menopauza. A magyarok bátrabban társalognak az anyagi helyzetükről (54%), a szexuális életükről (62%) vagy akár a politikáról is (61%), mint a menopauzáról.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remifemin Plus forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
