A vas a szervezetünk egyik alapköve, ami döntő szerepet játszik az egészségünk fenntartásában: támogatja az anyagcserét, a növekedést és a normális sejtműködést. De vajon mindenkinek ugyanannyi vasra van szüksége? Távolról sem! Lássuk, milyen tényezőktől függ, mennyit kell bevinnünk belőle.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely döntő szerepet játszik a szervezetben, beleértve a vörösvértestek képződését is, amelyek oxigént szállítanak a test különböző részeibe. Sokan azonban nem észlelik időben a vashiányt, mivel a tünetek enyhék, de akár észrevétlenek is maradhatnak, miközben a szervezet vasraktárai kimerülőben vannak.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Számtalan tünet, jel, furcsa érzés vagy diagnosztizált betegség üzenhet valamilyen formában arról, hogy vashiányunk van. Összegyűjtöttük, mikor kell komolyan venni a szervezetünk reakcióit, de szerencsére a legtöbb esetben könnyen orvosolható a baj.
Némi túlzással, de kijelenthető, hogy ahány ember, annyiféle napi vasszükséglet. Hiszen mindannyian egyedi, megismételhetetlen létezők vagyunk, más-más vérképpel, azon belül vasigénnyel. Ezért meg kell ismernünk magunkat ebből a szempontból is, hogy a csak ránk jellemző vasszint megfelelően támogasson minket a mindennapokban.
Szép dolog vért adni embertársaink érdekében, de vajon adhat-e vért, aki volt már vashiányos? Nem lesz-e újra vashiányos a véradástól? Egyáltalán ki adhat vért? Számtalan érdekes kérdés, amelyekre itt vannak a válaszok.
A vas mint esszenciális ásványi anyag döntő szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Különösen a hemoglobin, a vörösvértestekben lévő oxigénszállító fehérje előállításában segít. Bár számos élelmiszerben megtalálható, egyeseknek további pótlásra lehet szükségük a napi szükségleteik kielégítéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan érdemes szedni a vaspótló készítményeket.
Tanév elején, iskolakezdéskor ne csodálkozzunk, ha a gyerekek fáradtak és nyűgösek – tisztelet a kivételnek –, reggelente alig akarnak felkelni. Nem is beszélve a kiskamaszokról és tinédzserekről, akiknek még nehezebb a nyáron eltolódott biológiai órájukat visszaállítani a becsöngetésre. Egy ideig ez valóban természetes, de mikor kezdjünk el aggódni, hogy valami mégsincs rendben a lurkóval?
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag: alapvető szerepet játszik a hemoglobin termelésében, amely oxigént szállít a szövetekbe, hogy a sejtjeink energiát termelhessenek. A vasbevitel kézenfekvő módja az egészséges és kiegyensúlyozott étrend, amely vasban gazdag ételeket tartalmaz. Emellett azonban lényeges odafigyelni arra, mi számít ideális vasbevitelnek a saját szervezetünk számára.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint másfél milliárd ember, vagyis a világ népességének 24,8 százaléka (minden harmadik személy) vashiányos. További adatok azt mutatják, hogy Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, valamint a gyerekek közel fele is vashiányos. A betegség nőknél különösen gyakori, a vashiányos vérszegénységben szenvedők 75-80 százaléka közülük kerül ki.
Hiába élünk tudatosan és hiába figyelünk az egészségünkre, néhány életmódbeli változtatás, az egyoldalú táplálkozás – például a vörös húsok elhagyása vagy egy szigorú diéta – miatt gyorsan kialakulhat a vashiányos állapot. Ha szeretnénk megelőzni a bajt, már számos vaskészítmény áll a rendelkezésünkre, de jó, ha tudjuk: a vaspótlók több-kevesebb mellékhatást is okozhatnak, így érdemes körültekintően kiválasztani azt a készítményt, amely jelentősebb kellemetlenségek és a túladagolás kockázata nélkül segíthet feltölteni szervezetünk vasraktárait.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Nem tartjuk fontosnak, pedig szervezetünk egyik nélkülözhetetlen építőköve a vas. A vashiányt testünk számos módon jelzi nekünk, ilyenkor idegrendszeri, emésztő-, ér- és immunrendszeri, keringési, légzési zavarok léphetnek fel, sőt, akár ritka és furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Ám a vashiányt egyáltalán nem könnyű felismerni a szerteágazó, nem specifikus tünetek sokasága miatt.
Hogy a vashiány mennyire gyakori jelenség, azt jól mutatja, hogy a felmérések szerint a Föld lakosságának harmadát, vagyis minden harmadik embert sújtja. A másfél milliárd emberből azonban csak kevesen vannak a diagnózis birtokában, pedig a vashiány súlyos gondokat jelezhet: olyan vészjelzés a szervezettől, amely azt mutatja, hogy a hiányállapot mögött általában valamilyen betegség vagy fiziológiás változás áll.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
Nyakunkon az ősz, mindeközben a koronavírus-járvány egyre nagyobb hullámot vet, tehát nem árt több figyelmet fordítanunk immunrendszerünk megizmosítására. Talán hihetetlen, de ehhez sokszor elég csak egy kicsivel több vasat bevinni a szervezetünkbe.
Ismerős a helyzet, amikor a drogériák vagy hipermarketek polcai előtt csak áll az ember tanácstalanul és azt sem tudja, hogy az állandó fáradtsággal, visszatérő fertőzésekkel vagy étvágytalansággal járó vashiányra milyen vaskészítményt vásároljon. Dr. Bajnok Éva belgyógyász segítségével rendet teszünk a vasat tartalmazó termékek között, hogy könnyebb legyen választani.
Míg a férfiak ajánlott vasbevitele naponta 12 milligramm, addig a nőké 15, amit a szokásos táplálékkal nem mindig sikerül biztosítani, ezért a nőket sokkal inkább fenyegeti a vashiány. Közülük is különösen veszélyeztetett a következő öt csoport: a menstruáció megjelenése, azaz a menarche idején a fejlődésben lévő lányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők. Nekik fokozottan oda kell figyelniük a vasbevitelre, hogy elkerüljék a vashiány, vagy súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység kellemetlen tüneteit.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.