BrandChannel Maltofer 2020. október. 02. 07:30

Vashiány: nem mindegy, mivel és hogyan pótolja!

Ismerős a helyzet, amikor a drogériák vagy hipermarketek polcai előtt csak áll az ember tanácstalanul és azt sem tudja, hogy az állandó fáradtsággal, visszatérő fertőzésekkel vagy étvágytalansággal járó vashiányra milyen vaskészítményt vásároljon. Dr. Bajnok Éva belgyógyász segítségével rendet teszünk a vasat tartalmazó termékek között, hogy könnyebb legyen választani.

Szirup, kapszula vagy pezsgőtabletta?

Anélkül, hogy nevesítenénk, a polcokon számtalan olyan étrendkiegészítő készítmény sorakozik, amelynek fő eleme a vas: pezsgőtabletta, kapszula, rágócukor, filmtabletta, szirup – és némelyiket hozzáadott vitaminokkal, más nyomelemekkel is kiegészítik.

Mindegyik más dózisban, más áron és más összetételben tartalmazza a vasat, sőt más az elnevezésük is: étrendkiegészítő, táplálékkiegészítő, multivitamin..., nem csoda, ha elbizonytalanodik az ember.

„A vaspótlás indoka mindig a vashiány, de ennek bizonyítása vérvétel során történik” – figyelmeztet Dr. Bajnok Éva belgyógyász a hirtelen felindulásból történő vásárlások megelőzésére. „A vashiány okát minden esetben tisztázni kell, mert a hátterében súlyosabb betegség is állhat, mint például felszívódási zavar, vérzés vagy daganat” – teszi hozzá a szakember.

Enyhe vagy mérsékelt tünetek esetén a vaspótlás szájon át szedhető készítményekkel történik, de itt sem szabad felelőtlenül eljárni, azaz hol beszedni a készítményt, hol nem. Fontos a következetesség, átlagosan fél év az orvosi ajánlás, a vasraktáraink ugyanis nem egyik napról a másikra töltődnek fel. A szájon át történő vaspótlás hatékonysága így is elég sok mindentől függ: fontos a készítmény elemi vastartalma, a felszívódás mértéke, a beépülés hatékonysága, az esetleges mellékhatások jelentkezése és az alkalmazás időtartama is.

Igen nehéz az áruházakban kapható rengeteg vaskészítményről egyöntetű véleményt megfogalmazni, a belgyógyász szerint az mégis kijelenthető, hogy a táplálék- és étrendkiegészítő készítményekkel, melyek vastartalma alacsony, csupán a kiegyensúlyozott táplálkozás melletti megnövekedett vasigény pótolható. Hogy milyen esetekben? Például gyermekkori intenzív növekedés során, vagy egyoldalúan táplálkozó, válogatós gyereknél, de akár a nem kielégítően étkező időseknél is.

Nem árt tudni azt sem, hogy a vaskészítményeknek csak a töredéke, kb. 10 százaléka szívódik fel, így ahhoz, hogy a szervezetünk napi 1-2 milligrammnyi vasigényét fedezni tudjuk, 10–20 mg vas bevitelére van szükség. Ráadásul a vas-sóknak csak 23-30 százaléka az elemi vas, ezért egy vaspótlónál mindig ellenőrizzük a készítmény leírásában az elemi vastartalom mennyiségét.

A vérképzés javulása és a vasraktárak feltöltése meglehetősen sok időbe telik, így akár több hónapos kezelést is igényelhet. „Az, hogy milyen gyakran kell a vasat pótolni, attól is függ, hogy mi a vashiány oka” – feleli a doktornő arra a kérdésre, hogy ha egyszer vasat kellett szednünk, akkor vajon máskor is szükség lesz-e erre.

Hogyan válasszunk vaskészítményt?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire érdemes a megelőzésre figyelni, és a sokat emlegetett, vasat tartalmazó táplálékforrásokhoz nyúlni (elsősorban vörös hús, C-vitamin tartalmú zöldséggel), mert akkor nem kell azon tanakodnunk, hogy melyik vaspótló készítményt válasszuk. Ha mégis döntenünk kell, akkor viszont érdemes az orvos tanácsaira hagyatkozni.

Talán kevesen tudják, hogy a vas csak a vékonybél kezdeti szakaszán, közepesen savas környezetben tud felszívódni. A különböző, úgynevezett ferro-vaskészítményeket (ha a termék leírásánál például vas-szulfátok szerepelnek) vízzel kell bevenni: vagy reggel éhgyomorra, vagy étkezés előtt fél órával, esetleg étkezést követően, de legalább 2 órával. Az ilyen típusú (vas(II)-ionokat tartalmazó) vaspótlókat a C-vitamin kivételével minden más gyógyszertől, vitamintól, ételtől külön kell szedni. Ha nem így szedjük, akkor a vas-sókban található elemi vas mennyiségének alig a töredéke tud csak hasznosulni.

Ezzel szemben azok a készítmények, amelyek ferri-, azaz vas(III)-ionokat tartalmaznak, kivételek: ez a forma lassabban, de biztonságosabban, ráadásul étkezéstől függetlenül képes felszívódni, és sokkal kevesebben panaszkodnak mellékhatásokról is, ezért biológiai hasznosulásuk is megfelelőbb.

A vasat ugyan tartalmazó multivitaminok nem alkalmasak a vashiány rendezésére, mert a benne lévő egyéb összetevők – különösen a kalcium és a magnézium – gátolják a vas felszívódását.  

A bélben oldódó, bevonattal ellátott vagy a tartós felszabadulású vaskészítmények szedése többnyire felesleges, mert a bél távolabbi szakaszában nem fognak felszívódni, a bélbaktériumokat befolyásolva azonban lehet mellékhatásuk.

A folyékony forma hatékonyabb lehet gyermekeknél és időseknél a könnyebb szedés, illetve a pontosabb adagolás miatt. Ugyan a fogak átmeneti elszíneződését okozhatja, de a száj kiöblítésével ez orvosolható.

Gyakrabban előforduló mellékhatások (gyomorpanasz, székrekedés vagy hasmenés) esetén célszerű alacsonyabb elemi vastartalmú készítménnyel vagy folyékony formulával próbálkozni. A legújabb vizsgálati eredmények szerint a kétnaponta történő bevitel is hatékony lehet.

Súlyos vashiányban, vagy ahol nem várható, hogy a szájon át adott vas felszívódik, intravénás készítmény szükséges.

Ha a vérszegénység (vagy felszívódási zavar, hiányállapot) miatt folsav és B12 vitamin is szükséges, ezt a vaspótlástól függetlenül kell bevenni. A vas mellett ezek is szükségesek a vérképzéshez, de nem a vaskészítménnyel egy időben bevéve.

Ha mindenképpen éhgyomorra kell gyógyszert szednünk (pajzsmirigyhormon, egyes Parkinson-kórban szedett gyógyszerek, gyomorvédők, csontritkulás ellenes gyógyszerek), azoktól legalább 2 órás különbséggel kell a vasat bevenni. Ez igaz egyes antibiotikumokra is, mert azok hatását a vas gátolja. Bakteriális fertőzésben amúgy sem ildomos a vaspótlás, mert elősegíti a kórokozó anyagcseréjét.

Szervezetünk képes az esetleg túl sok vas bevitelének kompenzálására, azaz megvéd minket a vasmérgezéstől. Ugyanakkor bizonyos állapotok – májbetegség, hemosziderózis (a vérben keringő vas kóros felszaporodása), illetve a vérszegénység bizonyos fajtái – esetén, a vas ugyan bejut a szervezetbe, de nem használódik fel, hanem lerakódik, elsősorban máj-, szív- és endokrinológiai problémákat okozva. Az elmondottak miatt a kivizsgálatlan, vashiányra fogott tünetek vassal történő kezelése nem javasolt.

„Célszerű tehát vaspótlásra azt a formulát választani, ami a vashiányban szenvedőben igazoltan hat, a vashiány súlyosságának megfelelő ütemben, ugyanakkor kevésbé okoz mellékhatást. Természetesen az is fontos szempont lehet, hogy a számára szimpatikusabb, például ízesített, vagy folyékony formát választja valaki, és emiatt szívesen alkalmazza tartósan” – összegzi a lényeget Dr. Bajnok Éva belgyógyász, hozzátéve, hogy bizonyos esetekben a döntésben az ár is meghatározó lehet.

Mindezek alapján, ha igazolt vashiányunk miatt valóban hatékony vaspótlást szeretnénk, akkor érdemes a jobban hasznosuló vasat magasabb mennyiségben tartalmazó, ellenőrzött és állandó minőségű gyógyszertári készítményt választanunk.