BrandChannel: Gondolta volna? Minden negyedik ember vérszegény!

A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.

A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet. A csökkent kínálat adódhat elégtelen vasbevitelből (pl. vegetáriánus étrend, fogyókúra), vagy nem elégséges felszívódásból (pl. gyulladásos betegségek esetén). Fokozott a kereslet, vagyis megnő a vasszükséglet például bizonyos élethelyzetekben (serdülőkor, aktív izommunka, várandósság, szoptatás), illetve fokozott vérvesztés esetén (menstruáció, műtéti vagy traumás vérzések). A kezeletlen, hosszan fennálló vashiány vérszegénységhez vezethet. Tehát a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.

Sok a vérszegény ember

A WHO adatai szerint minden negyedik ember vérszegény, és ennek fő kiváltó oka a vashiány. Ilyenkor csökken az egészséges vörösvérsejtek száma, mert a szervezet nem tudja előállítani a vörös vérsejtek oxigént megkötő fehérjemolekuláját, a hemoglobint. Nemcsak a vörösvértestek száma, hanem mérete is kórosan lecsökken, és ha mikroszkóppal nézzük őket, halványabbnak is látszanak vas hiányában.

Már a vashiány is tüneteket okoz, visszaveti a szervezet energiaellátását. Ha ez vashiányos vérszegénységig fokozódik, még kifejezettebbek lesznek a tünetek, tovább romlik a szervezet oxigén- és energiaellátása, kezelése több hónapig tartó magas vasbevitelt igényel orvosi felügyelet mellett.

AZ ÚJSZÜLÖTT közel 4 hónapra elegendő vastartalékkal jön a világra. De míg az anyatej vastartalmának 50 %-a szívódik fel, addig a tehéntejből már csak 10 %, a vasat tartalmazó tápszerekből pedig mindössze 5 %. Ezért legkésőbb fél éves kortól vasban gazdag ételeket és italokat is kell a babának adni, például zöld főzelékeket, kis adag húsokat, piros gyümölcslével kevert pépeket.
A FELNŐTT ember számára legalább napi 15 milligramm vas szükséges. A nőknek kétszer annyi mennyiség kell, ugyanis a menstruáció miatt sokkal inkább ki vannak téve a vashiány kialakulásának. A terhesség alatt is jelentősen, többszörösére nő a vasszükséglet, hiszen nem csupán a megváltozott anyai szervezet, de a fejlődő magzat vasellátásáról is gondoskodni kell. Svéd tudósok a gyerekek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi képességének elmaradását a kora terhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba.
AZ INTENZÍVEN SPORTOLÓK vas-szintje kb. 10%-kal az átlag alatt van a nagy fizikai igénybevétel miatt, ezért folyamatosan gondoskodniuk kell vaspótlásról, különben csökken a teljesítményük.

A vér színét a vas oxidációs mértéke határozza meg. Az oxigénben dús vér színe világospiros, míg a széndioxidban gazdag sötétpiros. A vasat egyébként mindig újrahasznosítja szervezetünk a lebomló vörösvérsejtjeinkből, melyek élettartama mindössze 120 nap.

Ha a vasat tartalmazó növényekkel egyidejűleg C-vitamint (pl. narancslé, limonádé) is fogyasztunk, az javíthatja a vas hasznosulását a szervezetünkben. A tejsav (savanyú káposzta, joghurt, kovászos kenyér) ugyancsak javítja a felszívódást. A vas a vörös húsokból szívódik fel legjobban. Jóllehet, számos növényi tápláléknak magas a vastartalma, ám a szervezetünk számára mégis kevésbé hasznosítható ez a vas, mint a vörös húsokban lévő.

Nem mindegy, hogy mikor veszünk magunkhoz vasat

Meglepő, de az antioxidáns-tartalmú italok, mint a kávé, a fekete tea, illetve egyes gyógynövényteák a polifenol-tartalmuk (ismertebb nevén csersav) miatt gátolják a vas hasznosulását. Ezért érdemes ezeket az italokat legalább egy órával étkezés után fogyasztani, illetve ha a teába friss citromlevet facsarunk, a polifenolok hatását némileg tudjuk ellensúlyozni.

Jó tudni, hogy a kalciumban gazdag élelmiszerek (tej, tejtermékek), és a tojás sárgája is gátolja a vas felszívódását.

A fitinsavat tartalmazó kukorica, rizs, korpa, valamint a teljes kiőrlésű gabonák pedig – mivel fel nem szívódó vegyületek formájában magukhoz kötik a vasat – hiába finomak, a vasbevitel szempontjából hátrányosak. Sőt, az oxálsavat tartalmazó spenótból sem tudja szervezetünk kinyerni a vasat, így hát megdőlt a legenda, hogy Popeye a spenóttól vált volna erőssé...

A hallásban kulcsfontosságú szerepet betöltő belső fül igen érzékeny a vérben található anyagok szintjének változására, így lehetséges, hogy a vashiányos vérszegénységből adódó oxigénhiány negatívan befolyásolja a belső fül működését – állítja Kathleen M. Schiffer, a Pennsylvania State University College of Medicine munkatársa.

Kutatócsapata több mint 300.000 fő 21-90 év közötti amerikai felnőttet vizsgált meg. Az adatok kiértékelése után kiderült, hogy miközben a felnőtt lakosság 1,6 százalékának van halláscsökkenése, a vashiányos anémiával küzdő férfiaknál és nőknél ez már 3,4 százalék.

A vashiány gyakori tünetei (fejfájás, szédülés, sápadtság, hajhullás, koncentrációs nehézség, ingerlékenység, fáradékonyság, fázás) mellett léteznek egészen szokatlan tünetek is. Ilyen a nyugtalan láb-szindróma, furcsa dolgok, például jég, agyag, sár, kréta, jég megkívánása. Utóbbiak esetén az orvosok szerint a hiányzó ásványi anyagokat próbálják pótolni a betegek. De a hideg végtagok, duzzadt nyelv, törékeny körmök, cserepes ajkak, gyakori fertőzések vagy fülzúgás rejtett oka ugyancsak lehet éppen a vashiány.

Magas vastartalmú ételek:

málna, gomba, gránátalma, mazsola, füge, datolya. lencse, mák, chia mag, sóska, spenót, brokkoli, borsó, bab, mogyoró, mandula, dió, cékla, ribizli (főleg a fekete, de a piros is), libamáj, sertésmáj, edami sajt, óvári sajt, ilmici sajt, kecsketej, tofu, vörös húsok (marha, borjú, sertés), hal, osztriga, kacsa-, bárány-, nyúlhús.

Kevésbé ismert, hogy krónikus szívelégtelenségben igen gyakori a vashiány. Ha szívelégtelen vashiányos betegeknél pótoljuk a vasat, sokat javul a fizikai teljesítőképességük, csökken a szívbetegség súlyosságának mértéke, az érintettek sokkal jobban érzik magukat. Sajnos ebben a betegségben a szájon át alkalmazott vaspótló gyógyszerek nem hatékonyak, itt már infúziós vaspótlásra van szükség.

Több egyéb krónikus betegségben pedig megnő a szervezetben a vasforgalmat szabályozó fehérje szintje, amely nem engedi felszívódni a szájon át bevitt vasat. Ilyenkor ugyancsak elkerülhetetlen az infúziós vaspótlás. A vashiány jelentősen ronthatja a pajzsmirigyhormonok előállítását is, mert az ebben szerepet játszó egyik nagyon fontos enzim működése csökken, ami akár pajzsmirigy-alulműködést is okozhat.

Véletlenül nem lehet túladagolni

Túladagolás legfeljebb szándékosan több doboz, azaz nagy adag vaspótló gyógyszer egyszerre történő bevételével lehetséges. A vaspótlásra recept nélkül kapható gyógyszerkészítmények előírásszerű alkalmazásával ez nem fordul elő: merjük tehát pótolni a vasat!