Miközben a vas a második leggyakoribb kémiai elem a földön, a szervezetben mégis talán a vashiány a leggyakoribb hiánybetegség. Mit tapasztal, a lakosság nagyjából mekkora hányada lehet vashiányos, és ezt mennyire vesszük komolyan?

A vashiány az emberi szervezet egyik leggyakoribb hiányállapota, a vérszegénység 75-80 százalékában játszik szerepet. Talán kevésbé ismert tény, de a vashiány elsősorban a nőket érinti. A termékeny korban lévő nők nagyjából ötöde szenvedhet vashiányos vérszegénységben, szülés után pedig ez több mint harmadukat érinti. Ha igazolt a vashiány, én azt tapasztalom, hogy a betegek általában komolyan veszik a vaspótlást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vasterápiát nem könnyíti meg, hogy bizonyos készítményeknek akadhatnak kellemetlen mellékhatásai.

Gondolom, a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásnak óriási szerepe van. Mely élelmiszereinkben találjuk a legtöbb vasat?

A megfelelő vasszükségletet a hétköznapok során bevitt kiegyensúlyozott tápláléknak ideális esetben biztosítania kell. A vasszükséglet nagy részét a vörös húsok, például a marha- és disznóhús, a máj és a belsőségek fogyasztása fedezi, ezekben találjuk legnagyobb mennyiségben a könnyen és jól felszívódó hem-vasat. A fehér húsok, a halak és a szárnyasok vasban jóval szegényebbek a vörös húsoknál. A zöldségek is tartalmaznak vasat, de olyan formában, amit a szervezetünk csak igen kis mértékben tud hasznosítani, mivel az ún. nem hem-vas a bélcsatornában alig szívódik fel.

Hogy értsük a jelenség hátterét, a vas miért nélkülözhetetlen nyomelem a szervezetünk számára? Hányféle területen van meghatározó szerepe?

A vas a testünk számtalan életfontosságú folyamatában részt vesz. Közülük talán a legismertebb, hogy az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. A vas ezen túl nélkülözhetetlen a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, illetve szükség van vasra az enzimrendszerek működéséhez, az idegrendszeri folyamatok fenntartásához is. A szervezetben a vas 15-30%-a pedig a vasraktárakban várakozik a későbbi felhasználására. A legfőbb vasraktáraink részben a májban, részben a csontvelő speciális sejtjeiben vannak.

Egyáltalán mitől és hogyan alakul ki legtöbbször vashiány?

Ez sokféleképpen megtörténhet. Míg a férfiak ajánlott napi vasbevitele 12 milligramm, addig a nőké 15, a terhesség alatt pedig ennek a duplája. Fokozott vasszükséglettel járhat még a gyermekkori növekedés és a mindenkori intenzív sportolás is. A vashiány egyik leggyakoribb oka egyértelműen a vashiányos étrend. Elégtelen vasbevitellel legtöbbször csecsemőknél és kisgyermekeknél, valamint vegetáriánusoknál találkozhatunk. Ha nem megfelelő a vasfelszívódás, az ugyanúgy problémát okozhat.

Tudni kell, hogy a bevitt vas felszívódása a vékonybélben történik. Ez egy jól szabályozott folyamat, amit befolyásol mind a vérképzés igénye, mind a bélcsatorna aktuális állapota, de még a táplálék összetétele is. Vasfelszívódási zavar alakulhat ki például különböző gyomorműtétek után, vagy idült gyulladásos bélbetegségek esetén.

Összességében milyen problémákat okozhat a vashiány? Az egészen enyhétől a végletesig? Egyáltalán van olyan, hogy nagyon súlyos vashiány?

A vashiány számos tünetet okozhat, ugyanakkor megfigyeléseim szerint vannak olyan esetek is, amikor az igen súlyos vashiány sem jár panaszokkal. Ez utóbbi helyzetben a vashiány fokozatosan alakult ki. Általában a vashiányos vérszegénység jellegzetes tünetekkel jár. Ezek egy része a bőrt és a nyálkahártyát érinti. Jellemző, hogy a köröm barázdálttá, töredezetté válik és nem ritka az úgynevezett „kanálköröm” sem. Gyakori tünet még a fáradtság, hajhullás, a száj sarkainak kellemetlen, fájdalmas kiszáradása, kirepedése, valamint a nyelv sorvadása, elsimulása se ritka, ami égő érzéssel és nyelészavarral is társulhat. Vashiányos vérszegénységben sápadt a bőr, haloványak a nyálkahártyák és még szívzörej is kialakulhat.

Említette, hogy a vas az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. Komoly vérveszteség esetén, mivel jár a vashiány?

A szervezet vérvesztése valóban nem egyszer áll a vashiány hátterében. Például a nőknél a szokásosnál erősebb menstruációs vérzés a vashiány leggyakoribb oka. Mindezek mellett a bélrendszerből származó vérvesztés sem ritka, amely mindig részletes kivizsgálást igényel, mivel ennek hátterében rosszindulatú daganatos betegségek is állhatnak. Természetesen egyéb, vérvesztéssel járó állapotok, mint pl. a traumás vérvesztés, a csonttörések vagy a gyomor betegségei is vashiányhoz vezethetnek.

Ezek szerint elképzelhető, hogy a vashiány áll a gyakori fejfájás és a rejtélyes fáradékonyság mögött?

Igen, mivel a vashiányos vérszegénység a szervezet csaknem valamennyi szervét, szövetét érinti. A vashiány ezért valóban rontja a munkabíró képességet, a közérzetet és csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ahogy nem ritkák a vashiány okozta, idegrendszert érintő tünetek sem. Előfordulhat fejfájás, mással nem magyarázható ingerlékenység és a koncentrálóképesség csökkenése is.

Szóba kerültek a gyerekek és a fiatalabb, termékeny korú nők. Általában hogyan hat a vashiány és a vashiányos vérszegénység az idősebb korosztályra?

A vashiányból adódó vérszegénység főleg idősebb korban, vagy más betegség esetén súlyosbíthatja a képet. Idősebb korban nem ritka az agyi érelmeszesedés, ami eleve rontja az agy oxigénellátását. Ha ehhez még hozzájárul a vashiányból eredő vérszegénység is, akkor észrevehetően romlani fognak az agyi funkciók. Hasonló helyzet alakulhat ki egy már meglévő szívkoszorúér-szűkület esetén, amikor a már eleve rossz szívizomkeringés mellett további oxigénhiányt idéz elő a vérszegénység, Ez fokozhatja a tüneteket, míg súlyos esetben akár szívizom-infarktushoz is vezethet. 

Dr. Simonyi Gábor

Belgyógyász, kardiológus, lipidológus, hipertológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa. A magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság titkára és számos hazai és nemzetközi társaság tagja. Összesítve több száz tudományos cikk, előadás és könyv szerzője. Osztályán olyan anyagcsere betegségek kezelése történik, mint a cukorbetegség, az elhízás (fogyókúrák), az endokrinológiai betegségek, a magas vérzsír- és a magasvérnyomás betegség.