Legyünk őszinték: sajnos kevés gyerek várja a szeptemberi évnyitót, s az azt követő tanévet. Sőt, mondhatnánk, hogy a szülők egy része sincs oda érte, hiszen rengeteg a bizonytalanság az új tanévvel kapcsolatban. És akkor még a gyereket is alig lehet az iskoláig elrimánkodni. Főleg, ha szép és tartalmas nyár áll mögötte.

Egy ideig egyébként még meg is érti az ember, hogy a gyerekeknek is nehéz visszaszokniuk a rendes kerékvágásba, s felvenniük újra az iskolai ritmust, de az már feltűnő, ha szeptember második felében is nyűgös, fejfájós, fáradt alsóst vagy felsőst látunk. Ha ugyanis huzamos ideje fennállnak a furcsa tünetek, nem árt arra gondolni, hogy nem feltétlenül „romlott el” a gyerek, csak esetleg vashiánya van. Azt pedig remekül lehet orvosolni.

Gyanús tünetek

A jelek tárháza igen széles: aluszékonyság, fáradtság, koncentrációzavar, sápadtság, motiválatlanság, közönyösség, légszomj, töredezett körmök, izomfájdalmak, enerváltság, gyakori fertőzés. De van, akinél romló tanulási eredmények, étvágytalanság vagy éppenséggel hányinger formájában jelentkezik a hiányállapot. És még jó, ha tünetekkel hírt ad magáról a kiürülőben lévő vasraktár, mert ritkán, de egyeseknél a legkisebb jel nélkül kell kinyomozni, hogy miért érzi magát diszkomfortosan a gyerek.

A kisiskolásokat különösen érzékenyen érintheti a vashiány, hiszen folyamatos növekedésben vannak, ami igaz a kiskamaszokra és a tinédzserekre is. Az erőteljes fizikai és szellemi fejlődés némelyiküknél egyenesen felemésztheti a vasraktárak készleteit, s a fent említett változatos tünetekkel jelezheti, hogy lemerült, mint egy elem, fel kell tölteni. Máskülönben: a vashiány a világon az embereknél előforduló leggyakoribb ásványianyag-hiány.

Ennyi vasra van szüksége a gyerekeknek

Szervezetünk olyan zseniálisan van összerakva, hogy természetes módon szabályozza, és ezáltal ameddig tudja, ideális állapotban tartja a vasszintünket, ám jó tudni, hogy gyerekkorban olykor be kell segíteni a minimumra csökkent vaskészleteknek.

Merthogy a vasat a szervezetünk nem tudja előállítani, így ennek beviteléről nekünk kell gondoskodni. Az intenzív növekedés miatt a csecsemők, közülük is leginkább a koraszülöttek, aztán a kisgyermekek, óvodások és tinédzserek fokozottan ki vannak téve a vashiány kockázatának. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az étrendje nem tartalmaz elegendő vasat, megfelelő vaspótlás nélkül akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat.

Gyerekkorban ezért különösen fontos odafigyelni erre, vas nélkül ugyanis lassabb lehet a mozgásfejlődésük, valamint a kognitív képességeik kibontakozása. Hogy mennyi a szükséges vasmennyiség? A kisebb gyerekek vasigénye körülbelül 6 mg, 9-10 éves kor körül 8 mg, majd a serdülőkorba érve a fiúknak 10 mg, a lányoknak pedig 12 mg-ra van szüksége naponta. A kamaszlányok vasbevitelére azért tanácsos fokozottan odafigyelni, mert a menstruációval járó vérveszteség miatt a fiúkhoz képest nagyobb a szervezetük vasigénye, vagyis nagyobb mennyiségben van szükségük erre a mikroelemre.

A helyes táplálkozás

Egyébként egészséges felnőttként normál táplálkozás esetén elegendő vasat juttatunk a szervezetünkbe. Ám az egészséges, kisebb-nagyobb gyerekeknek akkor is több vas kell, hiszen még fejlődésben vannak. Ha pedig a gyerek válogatós, vagy kamaszként fogyókúrázik, esetleg vegetáriánus étrendet követ, akkor különösen ügyelni kell arra, hogy több vashoz jusson a táplálékkal, esetleg vaspótlásról kell gondoskodni.

Bár a vegetáriánus táplálkozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy nélkülözné ezt a tápanyagot, hiszen nagyon sok növény tartalmaz vasat. Viszont azt tudni kell, hogy a növényi vasból jóval kevesebb tud csak hasznosulni, mint az állati eredetűből: míg az állati táplálékokban lévő, úgynevezett „hem-vasnak” 15-35 százaléka is felszívódik, a növények „nem hem-vas”-tartalmának csak 2-20 százaléka. Például három csésze spenótból, ami 18 mg vasat tartalmaz, kb. 1,8 mg tud hasznosulni, míg ugyanennyi marhasteakből származó mennyiségű vasból akár 3,5 mg vagy annál több is. Ezt az arányt szem előtt tartva értékeljük az olyan kijelentéseket, mint például azt, hogy egy csésze lencse több vasat tartalmaz, mint egy marhaszelet!

Érdemes tehát az optimális vasbevitel szempontjából arra törekedni, hogy az étkezés kiegyensúlyozott legyen, azaz a gyerek napi étrendje tartalmazzon növényi és állati eredetű táplálékokat egyaránt. Persze, ha nem vegetáriánus a gyermek, egyszerűbb a dolgunk, mert a vörös húsokat, baromfit, halakat igen jól lehet variálni a zöldségekkel. Ha pedig válogatós, akkor olyanokra is érdemes figyelnünk, mint például az, hogy a brokkoli amellett, hogy gazdag növényi vasforrás, ráadásul tele van még K-vitaminnal, magnéziummal és C-vitaminnal is, ami növeli minden típusú vas felszívódásának eredményességét. A kesudió az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, miközben nagy mennyiségű vasat is tartalmaz.

Akkor miért is kell plusz vas?

Még a legnagyobb gondossággal összeállított étrend mellett is szükség lehet vaspótlásra. Ennek többféle oka lehet. Egyrészt a zöldségek sajnos már nem rendelkeznek a régi vastartalommal, tehát többet kellene belőlük fogyasztani.

Azt sem árt tudni, hogy vannak vasfelszívódást gátló tényezők is. A gyerekek által hőn szeretett kakaó például polifenolt tartalmaz, amely 60-90 százalékkal csökkentheti a nem-hem vas felszívódását. Tehát hiába eszi meg a gyerek a spenótfőzeléket, ha utána a kedvenc kakaóját issza meg jutalmul. Egyébként a kávéval is ugyanez a helyzet, így a feketére rákapó tinédzserek ugyanígy járhatnak, főleg, ha a szénhidrátokban dús ételeket kínáló gyorséttermeket részesítik előnyben. Ilyen esetekben legalább azt érdemes betartani, hogy a vasfelszívódást gátló ételeket, italokat lehetőleg üres gyomorra fogyasszuk.

A kakaóban egyébként kalcium is van, ez az egyedüli étrendi tényező, amely a hem-vas és nem-hemvas felszívódását egyaránt akadályozza. 165 mg kalcium 50-60 százalékkal csökkentheti a vasfelszívódást.

Talán az sem olyan köztudott, hogy egy darab tojás akár 28 százalékkal csökkentheti a vas felszívódását a benne található fehérjevegyület, a foszvitin miatt. A gabonafélékben, hüvelyesekben és olajos magvakban található fitát pedig már kis mennyiségben is jelentősen csökkentheti a vasfelszívódást.

Tehát, ha kiderül, hogy vaspótlás kell a gyereknek, ne ostorozzuk magunkat, hogy rosszul tápláltuk, hiszen igen sok tényezője lehet a vashiánynak. A lényeg, hogy figyeljünk fel a jelzésértékű tünetekre, és vigyük el egy vérvételre. A legjobb az egészben, hogy a legtöbb gyerekkori vashiányos állapotot vaspótlással, egyszerű vastablettákkal orvosolni lehet. Abból viszont megéri olyan gyógyszertári terméket választani, amely elegendő és jól felszívódó vasat tartalmaz.