A folyó ivóvízként is szolgál a környező régió lakosainak.
Elöntött a víz egy szovjetkori uránbányát Kurgan megyében, radioaktív szennyező anyagok kerülhettek az áradó Tobol folyó vizébe – írja az Agentstvo orosz tényfeltáró lap. A Zverinogolovszkojei járás területén található bányát egy, az orosz atomügynökség, a Roszatom tulajdonában lévő vállalat üzemelteti.
Az önkormányzat által közzétett, az áradási területet bemutató térképen látható, hogy az árvíz a bánya régebbi kútjait is elérheti. A lelőhely két közeli falu között található, amelyeket egyaránt elöntött a víz, a szintkülönbség miatt így a bánya is víz alatt van – magyarázta a lapnak Alekszej Svarc, Alekszej Navilnij helyi irodájának korábbi vezetője, aki korábban a régió uránkitermelésének problémáival foglalkozott. A kutak víz alá kerülését az orosz közösségi médiára, a VKontakte-re feltöltött videók is megerősítették.
Környezetvédők szerint az árvíz felszínre mosta a régi kutakban évek óta felhalmozódó radioaktív szennyező anyagokat, amelyek így a Tobol folyó vizébe kerültek. A folyó ivóvízként is szolgál a régió lakosai számára, akiknek a szervezetébe így olyan anyagok kerülhetnek, amelyek kismértékben is rendkívül károsak – mondta a The Moscow Timesnak Andrej Ozsarovszkij atomfizikus.
Frissítés: A cikk megjelenését követően a Roszatom magyarországi PR-képviselője a következő közleményt juttatta el a lapunkhoz:
“Az atomenergia-ellenes érdekcsoportok közelmúltbeli állításaival ellentétben a Kurgani területen zajló áradások nem érintették a Dalur bányavállalat létesítményeit. A bányaterület magas terepen fekszik, távol az árvíz által sújtott területtől, az áradás ezért azt nem érintette.
A Zverinogolovszkojei járásban a víz szintje már csökken, az árvízhelyzet alakulását a helyi hatóságok és a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma szoros figyelemmel kíséri. Nincs semmilyen jele bármiféle vízszennyezésnek.“
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon
Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.