Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az idegenhonos állatok a helyi mocsári teknősöket veszélyeztetik, ráadásul egzotikus parazitákat terjeszthetnek.
Két darab speciális úszócsapdával dolgozva kezdték néhány napja befogni a tatai Fényes-források Természetvédelmi Területen az idegenhonos, inváziós teknősöket. A munkában a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Fővárosi Állatkerttel együtt vesz részt a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületet (SZVTE).
Az utóbbi egyesület honlapján azt írják: a cél, hogy a hazai őshonos hüllőfajok védelme érdekében a tavakban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolítása.
Fényes-forrásoknál a kedvező, langyos forrásvíznek köszönhetően a főként megunt háziállatként kikerült, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök élnek, szaporodnak és áttelelnek nagyobb egyedszámban.
Pedig ezeknek a teknősöknek a jelenléte több okból sem kívánatos, ahogy a természetvédelmi egyesület írja:
- elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit.
- másrészt azért, mert egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Magyarország egy süllyedő hajó, de ez a kedvenc hajóm a világon”
Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.
