Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
A környező országokban keresik a kedvezőbb feltételeket az itthon is érdekelt napelempark-fejlesztők – legyen szó akár hazai vagy multinacionális szereplőkről –, hiszen ott jellemzően kiszámíthatóbb a szabályozás, kedvezőbbek a feltételek, gördülékenyebb az ügyintézés, könnyebb az adminisztráció, és esetenként kedvezményes áfa is elérhető – írja a Portfolio.
A lap szerint az utóbbi két évben tapasztalt változások – ami a naperőművek telepítésére vonatkozó jogok visszamenőleges hatályú csorbításával is járt – hátrányosan hatnak a hazai piacra, és rontják Magyarország versenyképességét. A lapnak Lugos Roland, az Optimum Solar üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy cégük is kiemelt lehetőségként tekint a balkáni régióra, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Bulgáriára, Szerbiára, Romániára és Horvátországra, és már meg is tették az első lépéseket.
Több mint félmilliárdot kapott Mészáros Lőrinc naperőműre, miközben mindenki más engedélyre vár
Csaknem 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető cég, miközben 2021 óta nem lehet Magyarországon kereskedelmi célú napelemes erőműveket engedélyeztetni, rengetegen állnak sorba a lehetőségért.p>
A beruházók hosszú távon stabil jogi környezetet szeretnének, olyat, amiben a pénzeszközök is rendelkezésre állnak – írja a lap, amely szerint azonban a jelenlegi rendszerben
a nemzetközi standardokhoz képest több mint ötszörös a szabályozási pótdíj.
Ez pedig hátrányosan érinti az üzleti terveket. A Portfolio emlékeztet, hogy a kormány ismét elhalasztotta – ezúttal három hónappal, június végéig – a nagy kereskedelmi naperőművek hálózati csatlakozásához szükséges műszaki-gazdasági tájékoztató (MGT) kiadási határidejét.
Az MGT tartalmazza azokat az elvárásokat, amiket a hálózati szolgáltatók felé teljesíteniük kell a fejlesztőknek ahhoz, hogy megkapják a csatlakozási engedélyt. Ennek hiányában azonban nem tudják biztosan a feltételeket, és várakozásra kényszerülnek. A már meglévő engedéllyel rendelkezők esetében is módosították a feltételelet, például az eredetileg 2025-26-ra szóló csatlakozási engedélyeket 2027-re halasztották, miközben a fejlesztők a várható átfutás miatt már elkezdték előkészíteni a beruházást, megrendelték a szükséges, esetenként több millió euróba kerülő, a várólisták miatt lassan leszállított eszközöket, vagyis már benne áll a tőkéjük, és még fog is, ami megint csak nem kedvez az üzleti tervnek.
Az MGT-ket évek óta nem adják ki, csak egyre hosszabbítgatják a közzétételi határidőt, ami eredetileg tavaly augusztus 1. volt, amit előbb november 2-ra, majd idén február 1-re, aztán március 13-ra és most június 30-ra módosítottak.
Hónapok óta nem épülhetnek naperőművek Magyarországon
Már jóval a lakossági árambetáplálás leállítása előtt ellehetetlenítették azt a vállalatok számára.p>
A Portfolio cikkéből kiderül mi minden áll a folyamatos változtatások és az új csatlakozások engedélyezésnek folyamatos halogatása mögött: egyebek mellett a hálózati hiányosságok, illetve a korábbi spekulációk – amikor sokan a megszerzett állami jogok értékesítésével tettek szert 1-2 év alatt tetemes profitra – kizárására irányuló törekvés.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Napra forgó napelemekkel villant évi 17 gigawattórát egy új paksi naperőmű
Naperőművet fejleszt az az ügyvédi kör, amely ott volt a lélegeztetőgép-biznisznél is
Lovas Rozi: Forgattam még egy nagyjátékfilmet, nulla forint gázsiért. Úgy fogom fel, ez a mi lázadásunk
Kiugróan jót csinálni nem lehetőség, hanem az életben maradáshoz szükséges feltétel – mondja a barátaival független színházat, a Loupe Színházi Társulást alapító Lovas Rozi, aki Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült, Futni mentem című filmjében szerepel.