Huszonöt éves lett vasárnap Janus, a Genfi Természettudományi Múzeumban született és ma is ott élő kétfejű teknős.
Negyedszázados születésnapja alkalmából egy fogkefével mosták le a svájci intézményben, ahol amúgy Janust minden nap megfürdetik, rendszeresen megmasszírozzák, speciális étrenddel kényeztetik és UV-fénnyel sugározzák be, hogy páncélja erős és szilárd maradjon.
Vadon valószínűleg soha nem ért volna meg ilyen magas életkort az állat, mert hely hiányában nem tudná mindkét fejét a páncélja alá húzni védekezésül. Fogságban azonban a múzeum kabalájaként és a látogatók kedvenceként a torzszülött teknőst nagyon is elkényeztetik, és általános állapotát folyamatosan ellenőrzik.
A gondozók szerint a hüllő két fejének (agyának) önálló személyisége van, a jobboldali dominánsabb, míg a másik engedékenyebb. Ha a teknős két énje nem tud kiegyezni egymással és az ellentétes irányú mozgás következtében például a hátára dől, a gondozók helyezik vissza a hasára, mivel önerejéből csak nehezen képes erre.
Janus, akit a gyakran kétarcúként ábrázolt római istenségről neveztek el, a genfi múzeum keltetőgépében kelt ki egy tojásból 1997. szeptember 3-án.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Magyarország egy süllyedő hajó, de ez a kedvenc hajóm a világon”
Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.