Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a klímatörvény miatt – áll az ellenzéki frakciók (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) szeptember 14-i sajtóközleményében. Az LMP kezdeményezte a lépést, az ellenzék által benyújtott, de „a kormánytöbbség által kiherélt” klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében. A pártok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón elmondták, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, mert nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint nem lehet sejteni sem, milyen döntés – és mikor – várható az Alkotmánybíróságtól. „Nagyon fontos lenne, hogy minél előbb elbírálják az ügyet” – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet a hvg.hu kérdésére, hozzátéve: „Ha az Alkotmánybíróság érzékeny az ügyre, és megtapasztalta már közülük valaki a saját bőrén is, hogy mivel jár már Magyarországon is a klímaváltozás, akkor abban bízhatunk, hogy ezt előre veszik és sürgősebben hoznak majd döntést”.

A magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt. Eszerint „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.” Amennyiben a kezdeményezés sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, hogy szigorúbb célkitűzéseivel összhangban legyen az alkotmányos értékekkel és megfelelő választ adjon az éghajlatváltozás kihívására.

Az ellenzéki frakció leginkább azt kifogásolja, hogy:

• a klímatörvényben vállalt kibocsátáscsökkentés nem áll összhangban az ENSZ által javasolt célokkal
• teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, pedig e nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni és nem érhetők el a klímavédelmi célok,
• elfogadhatatlannak tartják, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21 százalékos megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől, továbbá, hogy
• az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.

Az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65 százalékos kibocsátás-csökkentés van szükség és a szervezet csütörtökön tette közzé egy új jelentését, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy a világjárvány sem lassított a klímaváltozás ütemén. Nemrég pedig kutatók egy csoportja szivárogtatta ki szintén az ENSZ egyik jelentését, amelyben a konkrét lépéseken van a hangsúly, mondván félnek, ha nem hozzák nyilvánosságra, úgy a kormányok elkaszálnák azokat a javaslatokat, amik érdemben változást hoznának.

A szakmai zöldszervezetek (az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége) szerint sem elégséges a jelenlegi magyar klímatörvény: már korábban is azon az egyöntetű állásponton voltak, hogy a törvény – ebben a formában – teljességgel alkalmatlan arra, hogy megvédje a hazai lakosságot a klímaváltozás káros hatásaitól.

A szakmai szervezetek ezért sürgős, érdemi intézkedéseket várnak a magyar kormánytól és az országgyűléstől a lakosság védelme érdekében:

• a lakosságnak érdemben segíteni kell energiatakarékossági és -hatékonysági beruházások mielőbbi megvalósításában,
• minél előbb fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket;
• olcsóbbá, elérhetőbbé kell tenni a lakossági napenergia- és egyéb megújulós beruházásokat és támogatni kell a közösségi energiatermelést;
• legkésőbb 2025 végéig be kell zárni a Mátrai Erőművet;
• haladéktalanul be kell tiltani a szén (különösen a lignit) értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre;
• legalább 55 százalékkal kell csökkentenünk Magyarország szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.

A szakmai szervezetek arra is kitértek, hogy fenti javaslatokat már számos alkalommal elküldték a döntéshozóknak és szakmai álláspontjukat ismertették a kormány ide vonatkozó anyagainak véleményezésekor is, ám ezeket az érdemi változtatásokat kérő javaslatokat nem foglalták be a klímatörvénybe.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) már 2008 óta szorgalmazza, hogy olyan magyar klímatörvény szülessen, amelyben gazdasági eszközök segítik a teljes hazai energiafelhasználás csökkentését, mert véleményük szerint csak ez biztosítaná a klímasemlegességig tartó szerkezetváltást, a kibocsátások és környezetterhelések tartós és ütemes csökkentését, igazságos és méltányos módon. „Sajnos a jelenlegi magyar klímatörvény nem ilyen. Néhány napja jelent meg a 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, de mind annak intézkedéseit, eszközeit, mint a 2030-ig szóló nemzeti stratégiákat (Nemzeti Energia és Klímaterv, Energia Stratégia stb.), költési terveket (operatív programok, helyreállítási terv) ambíciózusabbá kellene tenni ahhoz, hogy valóban és időben klímasemlegességi pályára tegyék Magyarországot” – írta megkeresésünkre Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat és energia csoportvezetője.

Középtávon rossz, hosszútávon jó?

A fenntarthatósággal és éghajlatváltozással foglalkozó szakmai műhely és zöldpolitikai központ Green Policy Center az ellenzéki pártok által kiadott sajtóközleményre a hvg.hu által kért szakmai állásfoglalásában leírta, hogy a Magyar Országgyűlés által 2020. június 3-án elfogadott XLIV. törvény hosszútávú célja, a 2050-re kitűzött klímasemlegesség (azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének egyensúlya) megfelel a Párizsi Megállapodásban kitűzött céloknak és összhangban van az IPCC által is felvázolt forgatókönyvekkel, amelyek a globális melegedés veszélyes szint alatt tartásához elengedhetetlenek. Így ebben a tekintetben kevéssé tartják valószínűnek a Green Policy Center szakértői, hogy az Alkotmánybíróság a Magyar Alaptörvénybe ütközőnek ítélje a jogszabály ezen részét.

Kitértek arra is, hogy a középtávú, 2030-as magyar klímacéllal kapcsolatban a sajtóközleményben szereplő érvelés miszerint, ha marad a 2030-as célmeghatározás (a legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentés) „akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, és ne kockáztassa saját létét”

a Green Policy Center szerint ugyanakkor erősen túlzó és összekeveri a globális erőfeszítés szükségességét a magyar kibocsátás-csökkentési pályával.

A szakértők kiemelték azt is, hogy a nagy képet is figyelembe kell vennünk: globálisan a kibocsátások továbbra is nőnek, 1990 óta már több mint 60 százalékkal emelkedtek, miközben például Magyarországon 32 százalékkal csökkentek. „Rengeteg országban tehát nem a kibocsátás-csökkentés gyorsaságáról lehet egyelőre vitatkozni, hanem már a növekedés megállításával is küzdenek. Az egységes földi légkör okán Magyarország egyedül biztosan nem képes befolyásolni a globális folyamatokat, abban minden országnak ki kell vennie a részét, ha el akarjuk kerülni a legsúlyosabb következményeket” – írták.

Ezzel együtt a Green Policy Center is azon az állásponton van, hogy Magyarországnak is minden tőle telhető erőfeszítést meg kell tennie. Középtávon viszont szerintük az vizsgálandó elsősorban, hogy az a mérföldkő, amit 2030-ra kitűz a klímatörvény, mennyiben reális a 2050-es végcélhoz képest. „A sajtóközleményben hivatkozott német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése - mely szerint alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény - valóban belement a német kibocsátás-csökkentési pálya értékelésébe, és kimondta, hogy „nem hagyható túl nagy teher” a jövő generációkra, vagyis már rövid és középtávon nagyobb ambícióra van szükség. Ez a döntés azonban erősen vitatható két szempontból: egyrészt nincs egzakt módon meghatározható középtávú cél, mert a kibocsátások csökkentése szinte biztosan nem lineárisan fog végbemenni, nagy valószínűséggel a pálya vége felé gyorsulni fog a csökkenés. Ezért nincs egy lehetséges forgatókönyv sem, számos különböző pálya állítható fel” – magyarázzák.

Kitértek arra is, hogy ezt a technológiák változása és a nemzetközi és EU-s szabályozás várható szigorodása is előrevetíti. „Emellett, amennyiben a bíróság nemcsak a célokkal, hanem a kibocsátás-csökkentési pályákkal kapcsolatban is állást foglal, akkor nyilvánvalóan csökkenti a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mozgásterét is, ami hatalommegosztási kérdéseket vet fel. Ez különösen igaz lenne, ha a megújuló energiatermelés részarányában vagy épp az energiafelhasználás csökkentésében születne bírósági határozat.”

Nem példa nélküli, hogy kormányokat citálnák bíróság elé, ha klímavédelemről van szó

A magyar ellenzéki kezdeményezés nem egyedülálló, több országban volt és van már példa arra, hogy a hasonló alkotmánybírósági felülvizsgálat egyébként pozitív eredményt hozott. Április végén a német Szövetségi Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény - mivel az nem fékezi meg eléggé a CO2 kibocsátást és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait. Így Németországban a döntés értelmében 2022-ig szigorúbb klímatörvényt kell meghozni.

„Máshol civilek is fordultak már bírósághoz, normakontrollhoz hasonló ügyben, hogy az adott kormány nem tett eleget a klímaváltozás káros hatásainak a megfékezése érdekében. Már ez maga egy üzenet, hogy baj van a kormány célkitűzéseivel. Magyarországon, ha a klímatörvény így marad, 2100-ra sem érnénk el a karbonsemlegességet. Túl gyenge” – figyelmeztet az LMP társelnöke.

Idén februárban a francia kormányt ítélte bűnösnek a párizsi bíróság amiatt, mert nem tettek eleget a vállalt kibocsátáscsökkentés érdekében: ebben az esetben nemzetközi szervezetek kezdeményezték a pert. Hollandiában pedig az egyik „olajóriást”, a Shellt ítélte el a bíróság és kötelezték arra, hogy hozza összhangba a tevékenységét a párizsi klímacélokkal. Szeptember közepén pedig az indonéz elnököt és hat más politikust ítélt el a bíróság, „csak” ott a légszennyezés nem elégséges visszaszorítása volt a vád.

A Green Policy Center szakértői szerint is valóban megfigyelhető az a folyamat, hogy egyre több országban kezdeményeznek bírósági eljárásokat az állami klímaszabályozás felülvizsgálata érdekében. (Erről a témáról egyébként nemrég tettek közé egy elemzést.) Ez egyfelől jó irány a szakértők szerint, mert az államoknak kiemelt felelőssége van a megfelelő, a nemzetközi vállalásaikkal is összehangban levő szabályozás megalkotásában, ugyanakkor ennek részleteiben szerintük döntési szabadságot kell hagyni, a bíróság nem szerencsés, ha részletszabályokba is beavatkozik.

„Összefoglalva tehát úgy látjuk, van értelme az Alkotmánybíróság elé vinni ezt a törvényt, mert fontos alapvetésekre juthat a magyar testület is az állam felelőssége kapcsán, amelyek megerősíthetik jogi szempontból is a magyar klímaváltozás elleni fellépést. Ezzel együtt úgy látjuk, hogy a bírósági ítéleteknek ekörben sokkal inkább arra kellene szorítkozniuk - megfelelő hosszú távú célok megléte esetén -, hogy a döntéshozóknak a hiteles, a legfrissebb tudományos eredményeken alapuló részletszabályok és menetrend meghatározásának kötelezettségét írják elő nem belemenve annak egyes elemeibe” – összegezték az állásfoglalásukat.

A Green Policy Center szakértői szerint önmagában ugyanis nem a célok meghatározása, hanem sokkal inkább azok következetes és hiteles végrehajtása vezet el azok teljesítéséhez és ebben látunk kevesebb eredményt úgy külföldön, mint itthon: „Ehhez viszont konkrét, a társadalom többségének támogatottságát is élvező intézkedéseket kell tenni és nem elég elutasítani egyeseket. Ez pedig nem elsősorban jogi, hanem sokkal inkább szakpolitikai kérdés.”

Az ellenzéki lépés kapcsán megkerestük az klímatörvényért „felelős” Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), válaszukkal frissíteni fogjuk cikkünket.