Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Kevés embert érintene, de busás bevételt és számottevő kibocsátáscsökkentést hozhatna a gyakran repülők adója, ami egyelőre csak egy ötlet.
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
A jelenlegi hazai ár nagyjából harmadával emelkedhet a dízelolaj ára a következő években, csak a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése nyomán. Az épületfűtésre használt fosszilis energiahordozókra is érvényes lesz a rendszer, jelentősen drágul majd a szén is.
Az összes elektromosáram-termelés háromnegyede zöld vagy zöldnek tekintett forrásból származott, ami jó a klímának, de nagy kihívás a hálózatoknak.
Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
Az érintett cégeknek alig negyede adta le a karbonvám-bevallását, pedig többször is kedvezően módosítottak a határidőkön. Súlyos bírságra számíthat, aki július végéig nem lép.
Fenntarthatósági mintaprojekt lett a BudaParton annak az irodaháznak az alapozása, ahova a MÁV költözhet majd be.
Pénteken lejár a karbonvámos adatszolgáltatás meghosszabbított határideje. Minden olyan cég érintett, amely cementet, vas-, acél és alumíniumtermékeket, műtrágyákat, áramot vagy épp hidrogént importál az EU-ba.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Közel egy átlagos magyar nő testsúlyával nőtt olvasóink karbonlábnyoma 2023 második felében, legalábbis ezt derül ki a karbonlábnyom-kalkulátorunkat ebben az időszakban kitöltők válaszaiból. A tavalyi első félévhez képest olvasóink valamennyivel többet repültek, magasabb hőfokot tartanak otthonaikban, de egy kicsivel többen használnak megújuló forrásokat otthonaik fűtéséhez. Ön mennyire alakította klímatudatosabban az életét az elmúlt évben?