Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
Visszafelé kell terveznünk a kibocsátáscsökkentést: azt kell néznünk, mi a cél, és mennyi idő maradt teljesíteni, ilyen szempontból alacsonyak a magyar ambíciók, és a 2030-as uniós 55 százalék is lehetne merészebb – derül ki a zCast ötödik évadjának második adásából, amiben Huszár Andrással, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatójával beszélgettünk.
Huszár András rendet vág a klímacélok között, elmagyarázza, mi az a net zéró, és fontos támpontot ad ahhoz, hogy hogyan értékeljük a kibocsátáscsökkentési ambíciókat: az 1990-es bázisévtől kezdve 60 évünk van, aminek már eltelt a fele, és még nem értük el az 50 százalékos csökkentést. 2030 után aránytalanul kevesebb időnk lesz a kibocsátás lefaragására, pedig
a következő generációkkal szúrunk ki, ha rájuk hárítjuk a kibocsátáscsökkentés fennmaradó nagyobb részét.
Ha nem tartjuk kézben a folyamatot, a világ összes pénzét elkölthetjük a klímaváltozás súlyos következményeinek mérséklésére. Erről persze meg kell győzni a társadalmat is: el kell tudni magyarázni miért fontos a cél, és milyen szempontok alapján születnek a döntések, hiszen “itt nem pápaválasztásról van szó”.
Huszár András szerint vízióra lenne szükség, és a zöldpolitika adhat lehetőséget, hogy színre lépjen végre a mostanában olyannyira hiányolt Nagyformátumú Politikus.
Jöjjön velünk, és hallgassa meg, miért találta kiábrándítónak a klímapolitikai döntések előkészítését az ilyenekben korábban résztvevő szakember, miről kellene szerinte szóljon a zöld átállásról szóló diskurzus, miért nem takarózhatunk azzal, hogy kis ország vagyunk, kis kibocsátással, de szó esik még az alacsonyabb kibocsátású járművek paradoxonjáról, a klímagyűlésekről, és egy pofonegyszerű trükkről, amivel nagyobb eséllyel bírhatjuk rá a döntéshozókat, hogy komolyabb vállalásokat tegyenek a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, YouTube
Vagy iratkozzon fel a zCast csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts
- 00:00 Intro
- 01:19 Mi a dekarbonizációs folyamat, és hol tartunk ebben most?
- 05:35 Mit jelent a Net Zero?
- 08:11 Jelenleg mennyire vagyunk távol a nettó zéró kibocsátástól Magyarországon?
- 09:06 Hogyan kerülhetjük el a kibocsátásunk „exportját” más országokba?
- 13:28 Mi történik akkor, ha nem sikerül betartani a Net Zero vállalásokat?
- 18:25 A Fit for 55 kezdeményezésről
- 24:27 Milyen szempontok mentén születnek meg ezek a klímacélok?
- 32:17 Lesznek-e mindenképpen „vesztesei” ezeknek a változtatásoknak?
- 37:59 Hogyan áll jelenleg Magyarország a klímacélok terén?
- 46:05 Hogyan történik hazánkban a klímaváltozással kapcsolatos döntéshozás?
- 50:46 Átlagemberként hogyan tudunk részt venni a jövőnkkel kapcsolatos döntésekben?
- 57:39 Házi feladat: Ferenc pápa – The Letter
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
