Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az összes elektromosáram-termelés háromnegyede zöld vagy zöldnek tekintett forrásból származott, ami jó a klímának, de nagy kihívás a hálózatoknak.
Klímabarát módon, közvetlen szén-dioxid-kibocsátás nélkül állították elő az Európában felhasznált elektromos energia közel háromnegyedét idén, ami rekordnak számít – adta hírül a Reuters. A januártól júniusig terjedő időszakban az uniós tagállamok energiamixében 74 százalékot tettek ki ezek a források az Eurelectric iparági szövetség szerint.
Tovább bontva:
- 50 százalékot állítottak el megújuló (szél és nap) forrásokból,
- 24 százaléknyit termeltek nukleáris,
- 13 százaléknyit gázt és
- 9 százaléknyit szenet égető erőművekben.
A rekorderedmény hátterében a rekordsebességgel hálózatba kapcsolt megújuló energiás kapacitások állnak: tavaly 56 gigawattnyi nap- és 16 gigawattnyi szélenergiás kapacitást állítottak termelésbe, ugyanakkor csökkent az energiaigény is, 2021-hez képest idén 5,8 százalékkal kevesebb energiát használt fel az EU.
A megújulók révén nemcsak a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése válhat lehetővé, de csökken a külső szereplőknek való kitettség, amit mindenki a saját bőrén érzett 2022-ben, amikor az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország visszafogta gázexportját, és elszálltak az energiaárak, ami nyomán sokan vissza is fogták a fogyasztásukat.
A Reuters emlékeztetett, hogy az időjárásfüggő termelők egyre nagyobb arányú alkalmazása kihívások elé állítja a sok helyen elavult elektromos hálózatot, a napos nyári időszakban rendkívül alacsony áramárakat eredményezve a tőzsdéken. Kristian Ruby, az Eurelectric főtitkára arra biztatta a hálózatüzemeltetőket, hogy minél előbb építsenek be hatékony tárolókapacitásokat, hogy ne menjen veszendőbe az olcsón termelt áram.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
