A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
Egy friss kutatási eredmény alapján 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Még az ENSZ klímakonferenciája is megterhelte a környezetet.
A klímaváltozás milliókat sodorhat közvetett vagy közvetlen életveszélybe természeti katasztrófák, éhinségek vagy a megélhetés költségeinek emelkedése által, a katasztrófa elkerüléséért azonban ők keveset tehetnek, szemben egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteggel – na meg persze a kormányokkal, akiknek lehetősége lenne megakadályozni hogy a gazdag kevesek a szegény sokak kárára gyarapítsák tovább már most is felfoghatatlan vagyonukat.
Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
Az érintett cégeknek alig negyede adta le a karbonvám-bevallását, pedig többször is kedvezően módosítottak a határidőkön. Súlyos bírságra számíthat, aki július végéig nem lép.