A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kivonására többféle megoldás is létezik. Az egyik ilyen egy széndioxid-megkötő üzem, de van már olyan beton is, aminek a használatával a házak falai is meg tudják kötni ezt a gázt.

És vannak a bölények.

Igen, jól olvasta. A bölények, méghozzá az európai fajtából. Az állatok a romániai Szárkő-hegységnél (Tarcu) élnek, már több mint 170 példány, noha két évszázada egyszer már kihaltak itt. Most azonban nemhogy szabadon élnek a területen, de a klímaváltozásban is szerepük lehet – a jó oldalon.

Új kutatások ugyanis rámutattak: a bölények akár olyan hatékonyak is lehetnek a széndioxid-szennyezés csökkentésében, mint a modern technológiára támaszkodó eszközök.

Persze, nem arról van szó, hogy a bölények beszívnák a szén-dioxidot, és megszűrve visszabocsátanák a légkörbe – ez maga lenne a biológiai csoda.

A dolog kulcsa a bölények legelésében van. A Journal of Geophysical Research folyóiratban publikált, még nem lektorált tanulmányban a Yale Egyetem környezetvédelmi tanszékének kutatói egy igen érdekes dolgot írnak le.

A bölények – a gyep egyenletes legelése révén – hatással vannak a legelők és az erdők ökoszisztémájára. Tevékenységükkel újrahasznosítják a tápanyagokat a talajban, mivel trágyázzák is azt – és a magokat is szétterítik, gazdagítva az ökoszisztémát.

Mindeközben még tömörítik is a talajt, megakadályozva, hogy felszabaduljon az abban eltárolódott szén – magyarázza Oswald Schmitz professzor, a tanulmány vezető szerzője a The Guardiannek.

A bölények az 50 négyzetkilométeres füves területen, ami a Szárkő-hegységnél a rendelkezésükre áll, évi közel 54 ezer millió tonna szén megkötését segítheti. Ez a lap szerint 9,8-szor több szén-dioxid lehet, mintha ez a terület a bölények nélkül kötné meg az üvegházhatású gázt – bár ezt az adatot illetően nagy a bizonytalanság.

A kutatók szerint azonban ez nagyjából 123 ezer darab átlagos európai autó éves kibocsátásával egyenértékű.

Noha még további vizsgálatok szükségesek a területen, ez is jól szemlélteti, hogy olykor a modern világ problémáira is a természetben lapul a megoldás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.