Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Eltereli a figyelmet a zöldenergia-átmenetről az ukrajnai válság, és tovább maradhat a fosszilis energia. Holott az ENSZ már vészhelyzetre figyelmeztet az éghajlatváltozásban.