Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
Mi a zöldek álláspontja az európai klímatörvényről? Thomas Waitz, európai parlamenti képviselő és az Európai Zöld Párt (EGP) társelnökének és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnökének véleménycikke.
A kormánypárti politikusokon kívül csak a Jobbikból kilépett függetlenek szavazták meg azt, ami a fideszes átírás után maradt a klímavészhelyzetről beadott ellenzéki javaslatból.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
A környezettudatos üzleti szféra megnyerése kulcsfontosságú egy klímatörvény elfogadásához - hangsúlyozták angol és skót környezetpolitikai szakértők a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kétnapos budapesti konferenciáján.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem születik döntés a klímaváltozásról szóló kerettörvényről, amely egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozta volna. A szocialisták a saját, a Fidesz és a KDNP által is támogatott javaslatuk mögül hátráltak ki.