Érdemi vizsgálat nélkül visszautasították a K-Monitor panaszát az egészségügyről készült tanulmány titkosítása ellen, mondván: nincs ebben alkotmányossági kérdés.
A jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő jogot a Transparency International szerint.
Litresits András azért tett panaszt, mert a Magyar Nemzet nem közölte egy helyreigazítási kérelmét, majd az ügyben a Kúria is ellene döntött.
Ha alkotmányellenesnek minősítik a törvényt, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort.
Egy repülőgépeket takarító dolgozó perelte be a cégét, miután gerincsérvet kapott, és a betegállomány lejárta után nem kapott munkát és fizetést.
Hiába döntött úgy a német alkotmánybíróság, hogy jogszerűtlen volt a budapesti antifa támadások egyik vádlottjának kiadatása, a magyar hatóságokat egyelőre semmi sem kötelezi arra, hogy visszaküldjék a nem-bináris fogvatartottat. A német alkotmánybíróság szerint azért volt szabálytalan a kiadatás, mert nem mérték fel a magyarországi fogvatartás körülményeit, holott a végzés szerint a hazai börtönökben rosszak a feltételek. A BvOP szerint alaptalanok a kritikák.
Bogdan Swieczkowski szerint a miniszterelnök és kabinete a kormányváltás óta szervezett bűnözői csoportban tevékenykedik, amelynek célja Lengyelország alkotmányos rendjének megváltoztatása. De az ügyész, akinél a feljelentést tette, a kormány szerint már rég nem is ügyész.
Sőt, senkitől: a kormány gyorsan kapcsolt, és eltakarította korábbi belepiszkálását a Btk.-ba.
A költségvetésből törölték a többség által szintén törvénytelennek tartott Országos Bírósági Tanács tagjainak napidíjfedezetét is, és csökkentették a Legfelső Bíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséjét.
Az államfő most élt először a vétójogával, és két frissen elfogadott jogszabálynál is talált olyan jogtechnikai hibát, ami miatt nem hajlandó azokat aláírni, hanem visszaküldte őket a törvényhozásnak.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Előbb a Fővárosi Választási Bizottság, majd a Kúria ellentétes döntése után az Ab is elkaszálta a népszavazási kezdeményezést.