Népszavazáson utasították el a svájciak, hogy szigorítsák a károsanyag-kibocsátást az országban
A svájciak döntő többsége attól tart, hogy egy túl szigorú kibocsátási előírással a svájci munkahelyek és az állampolgárok jóléte is veszélybe kerül.
A svájciak döntő többsége attól tart, hogy egy túl szigorú kibocsátási előírással a svájci munkahelyek és az állampolgárok jóléte is veszélybe kerül.
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
Mindenkit veszélyeztet a forróság, de leginkább az időseket és a veszélyeztetett embereket. A 2 Celsius-fokos felmelegedés már halálos veszélyt jelenthet az emberekre nézve, derül ki egy friss kutatásból.
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.
Ugrásszerűen emelkedik világszerte a klímával kapcsolatos bírósági eljárások száma kormányok, vállalatok ellen. Egyre több határozat szerint alapjog az élhető környezet. Az ítéletek segíthetik az éghajlatváltozás elleni harcot.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Brit kutatók az 1980-as évek óta rögzítik a tengerek felszínének hőmérsékletét, és kiderült, az elmúlt negyven évben 400 százalékkal gyorsult a melegedés üteme.
Az egyik amerikai áldozat szerint a támadók célja a megfélemlítés: így akarják elriasztani őket attól, hogy nagy olajcégeket vonjanak felelősségre a klímaváltozással kapcsolatos, évtizedek óta tartó megtévesztés miatt.
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
Amerikai kutatók szimulációi szerint az antarktiszi jég folyamatos olvadása olyan körforgáshoz vezethet, amit nem lehet majd megállítani.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.