Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A római kori bánya egyből felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára is.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán kedd délelőtt megszavazta, hogy az erdélyi Verespatak is a világörökség része.
A Krónika Online cikke szerint a településen található római kori bánya lett a világörökség része, ugyanakkor a veszélyeztetett helyszínek listájára is felkerült.
A román kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.
������ BREAKING!
— UNESCO ������️ #Education #Sciences #Culture ������������������ (@UNESCO) July 27, 2021
Just inscribed on the @UNESCO #WorldHeritage List & World Heritage in Danger List: Roșia Montană Mining Landscape, #Romania ������������.
ℹ️ https://t.co/X7SWIos7D9 #44WHC pic.twitter.com/w0vTZAyxOa
Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (Nemzeti Liberális Párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte: a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben.
A román kulturális, valamint a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban értesítette levélben az UNESCO-t, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Azzal indokolták a jelölést, hogy az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése volt, ahol a bronzkortól napjainkig folyamatos volt a bányászat.
A keddi döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével. Ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
