A tavalyi időjárást enyhe évkezdet, aszályos és egyben fagyos tavasz, szélsőséges csapadékeloszlású nyár és ősz, majd enyhe december jellemezte. A tél a harmadik legmelegebb, míg a tavasz a harmadik legszárazabb lett az 1901-gyel kezdődő rangsorban.
A szokásosnál jóval melegebb, a csapadék mennyisége alapján átlagos év volt 2020 Magyarországon – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az elemzésében.
Az 1981-2010-es időszak átlagánál 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb a múlt év, ezzel az 1901-től vezetett hőmérsékleti rangsorban – a 2000-es év mellé – a hatodik helyre került. „A 2020-as év hazai hőmérsékleti viszonyai tehát jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe” – hangsúlyozták.
Az év átlag körüli hőmérsékletű, de igen száraz januárral kezdődött, majd februárban tavasziasan enyhe és szeles időjárás uralkodott. Február elején néhány napig csaknem 10 fokkal melegebb volt, mint a sokévi átlag. Drávaszabolcson február 2-án 18,2 fokig emelkedett a hőmérséklet így megdőlt a napi melegrekord.
Március második felében országszerte többször komoly fagyok fordultak elő. Március 24-én a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, síkvidéken is összefüggő hóréteg alakult ki. Tavaly a legnagyobb hóvastagságot, 28 centimétert, március 25-én a Baranya megyei Máza községben mérték.
Április első három napján is országszerte fagyott, ekkor országos napi minimumhőmérsékleti rekordok dőltek meg. Áprilisban a szokásos csapadék kevesebb mint harmada, májusban pedig alig több mint fele hullott, a harmadik legszárazabb tavasz volt a 2020-as. Az aszály és a fagyos idő jelentős károkat okozott a korán fejlődésnek indult gyümölcsösökben. Csak a május volt hidegebb a sokévi átlagnál 2020-ban, csaknem 2 fokkal.
A nyár csapadékos, meleg, de nem túl forró volt, jelentős hőhullám nem is volt. 2020-ban a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 30-án mérték: Mezőkovácsházán 37,4 fokot rögzített az automata. Országosan június közepe és vége, július 17-26., augusztus 3-5. és augusztus közepe voltak a legcsapadékosabb időszakok. Jellemzően heves zivatargócokból, szélsőséges területi eloszlásban érkezett a csapadék.
A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor Vése állomáson özönvízszerű eső hullott, 178 milliméterrel meg is dőlt a napi csapadékrekord, emellett a délnyugati országrészben is több állomáson mértek több 100 milliméternyi csapadékot azon a napon. Celldömölkön augusztus 17-én zúdult le egy nap alatt a havi összeg több mint 60 százaléka, ami új napi rekordot is jelentett.
Az ősz még nyárias idővel indult, de szeptember végétől változékonyabbra és hűvösebbre fordult az idő. A sok csapadék hatására több vízfolyáson is árhullám alakult ki. Október közepén a Mátrában már havazott.
A meteorológiai szolgálat kiemelte: 2020-ban a csapadék éven belüli eloszlása hosszabb-rövidebb időszakra jelentősen eltért a szokásostól, ami a régió szélsőségesebbé váló csapadékellátottságára utal. „Az éghajlatváltozás miatt különösen fontos az éghajlat állapotának folyamatos nyomon követése, ez a sikeres alkalmazkodási folyamat alapja is egyben” – közölték.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Európa történetének legforróbb éve volt 2020
A NASA fotóin látszódik csak igazán, milyen súlyosak a klímaváltozás következményei
Charaf Hassan, BME-rektor: Az alapítványi modell számunkra így nem pálya
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem július 1-jén hivatalba lépett új rektora, Charaf Hassan célul tűzte ki, hogy a BME nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme között lesz. Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek, ezért teljesen átszabná az egyetem működési kereteit.