Az Oxfam legújabb jelentése arra mutat rá, hogy legfelső 1 százalékának kibocsátása megduplázódott az elmúlt 25 év alatt.
A több mint 90 országban aktív, szegénységgel foglalkozó Oxfam azt kutatta, a gazdagabbak mennyivel több szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, mint a szegények. A kutatásban az 1990–2015 között eltelt 25 évet vizsgálták: ez alatt az időszak alatt nagyjából kétszeresére nőtt az atmoszférában a szén-dioxid mennyisége.
A képlet összességében igazából egyszerű: minél gazdagabb valaki, annál nagyobb kibocsátó.
A jelentős fő megállapításai:
- Terepjárók és gyakori repülés: a leggazdagabbak csupán egy százaléka az elmúlt 25 év során több mint kétszer annyi kibocsátásért tehető felelőssé, mint az emberiség kevésbé tehetős felét kitevő 3,1 milliárd ember.
- A társadalom legfelső 10 százaléka köthető az 1990 és 2015 között a légkörbe kerülő szén-dioxid 52 százalékáért.
- A leggazdagabb egy százalék tagjai önmagukban a globális szén-dioxid kibocsátásának 15 százalékáért felelősek – ez több, mint az Európai Unióban élők teljes kibocsátása együtt.
- 1990 és 2015 között körülbelül 60 százalékkal nőtt az éves kibocsátás: a leggazdagabbak 5 százalékának „köszönhető” ennek a harmada. A teljes növekedésben a felső 1 százalék kibocsátása háromszorosára nőtt a legszegényebb 50 százalék kibocsátásához képest.
„A kisebbségben lévő gazdagok túlfogyasztása az, ami „fűti” a klímaváltozást, eközben viszont a szegény közösségek és a fiatalok fizetik meg leginkább ennek az árát” – kommentálta Tim Gore, az Oxfam klímapolitikáért felelős vezetője a jelentés eredményeit, aki azt javasolta, hogy a kormányok adóztassák meg az olyan „luxuskibocsátásokat”, mint a terepjárók vagy éppen a gyakori repülés.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Oxfam: A világon a vagyon 82 százaléka a gazdag 1 százaléknál
Oxfam: Több mint félmilliárd ember süllyedhet szegénységbe a koronavírus miatt
„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken
<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.