Már az uniós állam- és kormányfők kedd esti brüsszeli vacsoráján is fontos csapásirányokat jelölhettek ki a következő öt évre. A múlt heti EP-választások után a tagországok vezetői kedden megkezdték az informális egyeztetést, bár az üzengetéseken, nyilatkozatokon keresztül sokan elmondták már, kivel és hogyan képzelik el az EU-t. A magyar miniszterelnök akár kulcsszereplő is lehet a folyamatban.
Az Európai Parlament júliusi alakuló üléséig a Euronews szerint kétszer is találkoznak a tagországok állam- és kormányfői. Meg kell állapodniuk ugyanis a következő Európai Bizottság vezetőjéről, de parlamenti elnököt, tanácselnököt és külügyi főmegbízottat is választanak.
Az EP-választásokon az Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot, a második helyen pedig a szocialisták végeztek. Mindkét pártcsalád előzetesen megnevezte csúcsjelöltjét: a néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét szánják az Európai Bizottság élére.
A volt luxemburgi miniszterelnök jelölésével kapcsolatos vitába szállt be Hír TV-s nyilatkozatával a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, hogy a luxemburgiak részéről delegált eddigi európai uniós biztos Magyarországnak csak ártott az elmúlt időszakban. "Miért is kellene nekünk egy luxemburgból érkező európai biztost támogatnunk ezek után?" – kérdezte az interjúban. Jean-Claude Juncker hétfő délelőtt Brüsszelben erre úgy reagált, hogy az ügy az Európai Néppárt és a Fidesz problémája, illetve Orbán érvelése nem volt elegáns.
Orbán Viktor kedd este azt mondta a brüsszeli vacsora előtt, hogy a személyi kérdések még távoliak, az EU vezetőinek most Európa következő 4-5 évéről kell dönteniük, illetve a lényegi kérdéseket tisztázniuk, Magyarország számára pedig a legfontosabb ilyen kérdés az alkotmányos identitás kérdése.
Hasonlóan nyilatkozott korábban az Európai Tanács elnöke is, amikor meghívta a keddi vacsorára a tagországok vezetőit: Herman Van Rompuy jelezte, hogy nevekről dönteni még túl korai lenne.
Az EP frakcióvezetői azonban keddi tanácskozásukon megállapodtak abban: közösen felszólítják az Európai Tanácsot, hogy Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában először a néppárti csúcsjelölt kezdhetné meg az egyeztetéseket az EP-frakciókkal.
A vasárnapi EP-választás után kialakult erővonalakról szóló korábbi cikkünket ide kattintva olvashatják.
Orbán nem akar lopakodó szerződésmódosítást
A magyar miniszterelnök a keddi informális vacsora előtt arról is nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények szerinte felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab.
"Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem" – mondta Orbán Viktor, aki szerint az uniós szerződést pontosan, szigorúan, "jogi kíméletlenséggel" be kell tartani, a lopakodó szerződésmódosítást pedig abba kell hagyni.
Orbán Viktor szerint ha most az Európai Tanács elfogadná azt az automatizmust, hogy az EP-választáson győztes párt jelöltjét teszik meg saját jelöltnek az Európai Bizottság élére, azzal felhatalmazás nélkül módosítaná az uniós szerződést.
Reagált a miniszterelnök azokra a megjegyzésekre is, amelyekkel szociáldemokrata és liberális politikusok bírálták a választás után az Európai Néppárton belül a Fideszt és a Silvio Berlusconi vezette olasz Hajrá Olaszországot.
"Európában sok mindennek meg kell változnia, ha azt akarjuk, hogy ez a kontinens sikeres legyen. Több tisztelettel kell lennünk egymás iránt. A nemzetállamoknak is több tiszteletet kell adni, az európai pártoknak is, meg időnként a vezetőknek is" – mondta Orbán Viktor.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztásához minősített többség kell az Európai Parlamentben.
Mást akar a német és mást a svéd
Angela Merkel német kancellár kedd esti érkezésekor annyit mondott, hogy széles támogatói hátteret kell biztosítani az Európai Parlamentben a leendő bizottsági elnöknek. Merkel arra számít, hogy a tagországok csúcsvezetői most megbízzák Van Rompuyt a parlamenttel való konzultáció megkezdésével.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy támogatja hivatali elődje, Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére.
Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy svéd részről soha nem támogatták a csúcsjelölt állításának a gondolatát, és ezen az estén " bizonyosan nem neveznek meg senkit", csupán elkezdik a folyamatot.
Jyrki Katainen finn és Mark Rutte holland kormányfő egyaránt arról beszéltek érkezésükkor, hogy először azt kell megvitatni, mik lesznek az új összetételű Európai Bizottság fő feladatai a következő időszakban.
Kedd este 10 óráig nem szivárogtak ki érdemi részleteket az informális találkozóról.