Bár a Jobbik pozícióját közvetlenül nem veszélyezteti, komoly zavarokat kelthet a szélsőjobboldalon a párttá alakuló Magyar Hajnal. A volt jobbikosokból álló mozgalom sikeresen maga mellé állította a Magyar Gárda utódszervezeteit, két szélsőjobboldali szervezetben pedig szakadást idézett elő. Kérdés, hogy az újabban szalonképes arculattal próbálkozó Jobbiknak valóban ártana-e, ha leválnának róluk a radikálisabb elemek – a pártnak inkább amiatt lehet félnivalója, hogy a Magyar Hajnal újabb "Szegedi Csanád-ügyeket" robbanthat ki.
Az utóbbi néhány hónapban a Jobbik a legkeményebb támadásokat nem a többi párttól, hanem korábbi tagjaitól vagy támogatóitól kapta: a magyarhajnal.com címen található portálon egyre másra jelentek meg a pártot kritizáló cikkek, köztük olyan írások, amelyek a párt és a hozzá kapcsolódó Magyar Gárda belső konfliktusairól közöltek bizalmas információkat. Mint kiderült, a portál mögött a Jobbikból kizárt képviselők állnak, köztük Endrésik Zsolt, Lenhardt Balázs és Kisgergely András. Mindhárman ahhoz a – Vonáéknál radikálisabb – körhöz tartoztak, akik 2012 elején Borsod megyében súlyos belső konfliktusba keveredtek a párt akkori alelnökével, Szegedi Csanáddal. A pártvezetés Szegedi mellé állt, mire a teljes borsodi elnökség lemondott, Endrésiket és társait pedig kizárták a pártból. Később ugyanők voltak, akik nyilvánosságra hozták Szegedi zsidó származását, amely hamarosan az alelnök kilépéséhez vezetett.
Gárdisták a Jobbik ellen
Azóta a borsodi tagok több weboldalt is indítottak, köztük a magyarhajnal.com-ot, amelyeken élesen kritizálták a Jobbik vezetését. A kizárt képviselők és követőik már 2010 óta sérelmezték, hogy a Jobbik szerintük „elpuhult” a parlamentbe kerülés óta. Különösen ellenezték, hogy a párt nem állt ki a feloszlatott Magyar Gárda továbbélése mellett: mint azt korábban megírtuk, több azóta kiábrándult egykori Jobbik- és Gárda-tag úgy véli, a pártnak csak kampányfogásként kellett a félkatonai szervezet, a választások után inkább szerettek volna tőle megszabadulni, végül mára a Gárda több, a Jobbikkal és egymással is vitatkozó utódszervezetre szakadt szét.
Juhász Attila politológus, a Political Capital munkatársa szerint a Magyar Hajnal megalakulása a szélsőjobboldal „egy régóta húzódó problémájának” a betetőzése. „A Magyar Gárda betiltása óta komoly ellentétek vannak a Jobbik és a Gárda-utódszervezetek között, és úgy tűnik, a volt gárdisták nagy része most végleg szakított a párttal. Emellett sok más, radikálisabb aktivista és szimpatizáns is csalódott a Jobbikban, akik szerint a parlamentbe kerüléssel a Jobbik felpuhult” – mondta Juhász a hvg.hu-nak. Többek között ezeket az utódszervezeteket próbálja most egyesíteni a Kisgergely András vezetésével párttá alakult mozgalom. A görög neonáci Arany Hajnal párt mintájára szerveződő alakulat elnökségébe Kisgergely szerint tagokat is delegálhatnak különféle gárdaszervezetek (kivéve a Jobbikkal együttműködő Új Magyar Gárda), és „erős szimpátiával tekint rájuk” a Betyársereg is.
„Vezetőink nyilvánosságra fogják hozni családfájukat”
A Magyar Hajnal egyelőre csak tíz taggal alakulna párttá, emiatt a Jobbik közleményében „kamupártnak” nevezte a csoportot, mondván, csak az új választási törvényt kihasználva szeretnének pénzhez jutni (a jelenlegi szabályozás miatt többmilliós támogatáshoz juthat egy új párt is, ha elég jelöltet tud kiállítani). A párt megalakulását egyébként a Magyar Hajnal vezetője is csak szükséges formaságnak tartja, amint a hvg.hu-nak elmondta, magukat elsősorban mozgalomnak látják. „Egyéni jelölteket állítunk. Jelöltjeink és vezetőink nyilvánosságra fogják hozni családfájukat, hogy a magyar emberek tudják, kiket támogathatnak” – ismertette a hvg.hu-nak a párt jövőre vonatkozó terveit Kisgergely András elnök. „Nem alapítunk alapszervezetet, csak mozgalmi sejteket. A Magyar Hajnal Mozgalom elsősorban mozgalom marad, a pártalapítás csupán jogtechnikai szükség, a magyar rendszerben ugyanis csak pártok állíthatnak országos listát, és szólhatnak bele érdemben az ország sorsába. Az MHM nem alakult párttá, csupán a mozgalom létrehozott egy pártot.”
Kérdésünkre, hogy mely szervezetekkel működnének együtt, Kisgergely azt mondta, „bármely, értékeinket elfogadó, szigorú követelményeinknek megfelelő szervezettel szívesen együttműködünk”. Ezek között található a Jobbik egyik fő szövetségese, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is. „Az MH nagy tisztelettel tekint a HVIM-re, annak tagjaira, vezetőire. Toroczkai László nyilatkozatát is nagyon szimpatikusnak tartjuk, melyben megfenyegette a Jobbik képviselőit, miszerint "amint bebizonyosodik, hogy a Jobbik valamelyik képviselője nem tartja be az ígéretét, keze-lába el lesz törve. "Nyitottak vagyunk a HVIM-mel való együttműködésre minden téren, hiszen céljaink és nézeteink szinte azonosak” – mondta Kisgergely.
Jobbik-közeli szervezetek szakadhatnak
„A gárdaszervezetek elvesztése nem jelent komoly veszélyt a Jobbikra, miután azok az utóbbi években létszámukat és tekintélyüket figyelembe véve is jelentősen meggyengültek” – mondta Juhász Attila. „Egyedül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) esetleges átállása jelentene komoly csapást a pártnak, mivel ma a Jobbik után ez a legjelentősebbnek mondható radikális szervezet.” Juhász szerint azonban eddig semmi nem utal arra, hogy HVIM elpártolna a Jobbiktól, annak ellenére sem, hogy a párt nemrég bejelentette, hogy jövőre nem kívánják Zagyva György Gyulát, a HVIM tagját országgyűlési képviselőként indítani. Juhász szerint azonban magát a HVIM-et érzékenyen érintheti az új párt megalakulása: az ifjúsági mozgalom tagjai ugyanis jellemzően a Jobbiknál radikálisabb érzelműek, akiknek imponálhat az új, radikálisabb párt, és sérelmezhetik, hogy vezetőik továbbra is a Jobbikban látják a megoldást. Ez akár a szervezeti szakadáshoz is vezethet.
Ilyen szakadást két másik szervezetben már előidézett a Jobbiktól jobbra álló párt megalakítása: tavaly szeptemberben a Győrkös István vezette, nyíltan hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) több szervezetet és személyt, köztük volt jobbikosokat találkozóra hívott Szilvásváradon, azzal a céllal, hogy a görög Arany Hajnal mintájára létrehozzák a Magyar Hajnal pártot. Azonban a találkozó kudarcba fulladt, és az MNA kettészakadt. Az MNA-ból kiszakadt csoportok később a Kisgergely-féle Magyar Hajnal alapítói között tűntek fel, míg a Győrkös István-féle szervezet látszólag a Jobbik felé kezdett kacsingatni, a Jobbik vezetőségét és tagságát arra kérték, „ne azonosítsa a Magyar Nemzeti Arcvonallal az onnan eltávozott szakadár társaság Jobbik-ellenes tevékenységét”.
Hasonló hullámokat keltett a Magyar Hajnal alakulása a Kárpát Haza Őrei nevű, a Magyar Gárdáéhoz hasonló egyenruhát viselő szervezetben. A korábban a Jobbikkal közösen tüntető szervezet vezetője, Horka Sándor a napokban bejelentette, hogy a Magyar Hajnalban kíván szerepet vállalni, mire a csoport jobbikos tagjai „puccsot szerveztek”. Horkáék állítása szerint a vezetőség leváltása nem sikerült, azonban két tag, akik egyben a Jobbiknak is tagjai, átvették az irányítást a szervezet Facebook-oldalán. A felelősöket kizárták, a Facebook-oldalt azonban nem sikerült visszaszerezni, így azon azóta is Jobbik-párti üzeneteket tesznek közzé.
Nem nagy veszteség
„Bár a radikális szubkultúrán belüli törésvonalakat átrajzolhatja, tömegeket azonban valószínűleg nem fog megmozgatni a Magyar Hajnal” – fogalmazott Juhász Attila. „A Magyar Hajnal elsősorban olyan személyeket és szervezeteket csábíthat át a Jobbikból, akik eddig is a periférián voltak, átigazolásuk nem hozna sok támogatót a Magyar Hajnalnak, és nem ásná alá a Jobbik pozícióját. Ráadásul ezeket a személyeket előbb-utóbb úgyis elvesztette volna a választások óta mérsékeltebb arculatot mutató Jobbik, függetlenül attól, hogy alakul-e egy náluk is radikálisabb párt, vagy nem.” Mint mondta, a szélsőjobboldal centrumában jelenleg egyértelműen a Jobbik áll, amin Kisgergelyék nehezen tudnának változtatni. „A párt országos szervezettel rendelkezik, állami támogatásra jogosult. Emellett főként a Jobbikhoz kötődnek a szélsőjobb üzleti vállalkozásai, valamint vélhetően a radikális oldal fő véleményformálója, a Kuruc.info is jobbikos befolyás alatt áll.” Juhász szerint főként olyan szervezetek „igazolhatnak át”, mint például a Betyársereg vagy egyes gárdaszervezetek, amelyeknek az utóbbi időben már nem volt túl szoros szövetsége a Jobbikkal, és politikailag is viszonylag súlytalanok.
„2007-ig a szűkebb értelemben vett szélsőjobboldalon a felaprózottság és a megosztottság volt a jellemző” – mondta Juhász Attila „Sok kisebb szervezet létezett, mindegyik vezetői ambíciókkal. A Jobbik 2007 után ezeket tudta egyesíteni, miközben sok egyébként nem szélsőséges választó szavazatát is begyűjtötte. Ha a Jobbik tovább mérséklődik, és végleg lemond a radikálisabb szavazókról, hogy meg tudja szólítani a szélsőségektől idegenkedő választókat, megvan rá az esély, hogy ez az állapot térjen vissza. Ezt a folyamatot elősegítheti a Magyar Hajnal megalakulása.” Juhász szerint egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a folyamat inkább erősíti vagy gyengíti a Jobbikot. Még semmilyen kutatás nem készült arról, hogy a Jobbik új, mérsékelt arculatával meg tudja-e szólítani a pártpreferenciával nem rendelkező, elsősorban fiatal választókat, illetve, hogy megéri-e ezért feláldozni a radikálisabb szavazóit és aktivistáit.
Kiteregethetik a Jobbik szennyesét
Ha a szavazók elszipkázásában nem is jelenthet komoly veszélyt a Jobbik számára a Magyar Hajnal, aggodalomra adhat okot számukra, hogy a volt jobbikos tagok a pártvezetésre nézve kínos információknak lehetnek birtokában. Ugyanez a kör robbantotta ki 2012-ben a Szegedi Csanád-ügyet, és az Index információi szerint Szegedi mellett több más jobbikos vezetőről is gyűjtöttek inkrimináló adatokat. A hírportál szerint több a Magyar Hajnalhoz köthető személy is azt állította, hogy a kampány során olyan bizonyítékokat hoznak majd nyilvánosságra, amelyek „fájni fognak Vonáéknak”.
A Jobbik jobbszárnyának megszólítása mellett a Magyar Hajnalnak kihívást jelenthet az is, hogy egyáltalán hivatalosan be tudják-e jegyezni a pártot, hogy elkerüljék a betiltást (jogilag a Magyar Hajnal, mint párt még bejegyzés alatt áll, csütörtökön a bíróság hiánypótlásra szólította fel őket.) A párt vezetője, Kisgergely András első pártelnöki nyilatkozatában arra utalt, hogy „a pártban részt vevő csoportok között” találhatók a nyíltan hungarista, saját definíciójuk szerint Szálasi pártjának örököseként működő Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tagjai is. Emiatt a párt működése megsértheti a ma is érvényben lévő Párizsi Békeszerződés azon rendelkezését, amely a tiltja a fasiszta pártok működését Magyarországon, valamint a magyar párttörvény alkotmányellenes pártokról szóló rendelkezését is. Korábban hasonló okokból tiltották be Szabó Albert hungarista elveket hirdető Magyar Hungarista Mozgalom nevű pártjait, amelynek alapítói között szintén szerepelt az MNA.