2013. szeptember. 24. 21:05 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 24. 20:52 Világ

Izrael nem békül Iránnal, az ENSZ-közgyűlésen sem

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította az országát képviselő diplomatákat, hogy vonuljanak ki az ENSZ-közgyűlés ülésterméből, amikor Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond – közölte az izraeli tízes tévécsatorna.

Izrael kormányfője szerint nem szabad, hogy a világot megtévesszék az enyhülésre utaló teheráni jelek. Netanjahu úgy véli: Irán Nyugathoz való közeledése csak egy trükk, hogy enyhíthessen a nemzetközi szankciókon, és titokban tovább dolgozhasson atomfegyverek előállításán. A kormányfő Észak-Koreához hasonlította és azzal vádolta Teheránt, hogy "a kozmetikai változtatások közben" atombomba gyors létrehozásán ügyködik.

Netanjahu szerint az iszlám köztársaság politikája nem változott az új "mosolyoffenzíva" ellenére sem. Ha Irán vezetői felhagynak a holokauszt tagadásával és az Izrael elpusztítását célzó felhívásokkal, valamint elismerik a zsidó állam létezéshez való jogát, Izrael akkor lesz hajlandó meghallgatni beszédeiket az ENSZ-ben – mondta a kormányfő.

Jair Lapid pénzügyminiszter, a legnagyobb koalíciós partner párt, a Jes Atíd (Van Jövő) vezetője bírálta Netanjahu utasítását, valamint iráni, illetve a Róhánit illető politikáját. Azt mondta, hogy hiba lenne, ha az izraeli delegáció kivonulna az iráni elnök beszéde alatt.

"Izraelt nem kellene olyan országként számon tartani, mint amely sorozatosan szembehelyezkedik a tárgyalásokkal, és nem érdekelt a békéhez vezető megoldásokban" – véli Lapid, a második legnagyobb izraeli párt elnöke.

"Az ENSZ-közgyűlésben a kivonulás és a bojkott jelentéktelen dolog a mai diplomáciában, ezt a taktikát a múltban az arab államok gyakorolták Izrael ellen" – tette hozzá Lapid.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.