Roma aktivistákat hallgatott meg az EP
"A romák helyzete drámai, de nemcsak a romák számára, hanem egész Európa számára" - hangoztatta Helene Flautre francia zöldpárti EP-képviselő az Európai Parlamentben kedden, a Nemzetközi Romanap kapcsán a cigányság helyzetéről tartott közmeghallgatáson.
A panelbeszélgetést az Amnesty International (AI) brüsszeli irodája és Flautre szervezte. A meghallgatás első felében a romák lakhatási és oktatási problémáiról, a második részében pedig az őket érő rasszista támadásokról esett szó.
Flautre bevezetőjében elmondta: a beszélgetés célja az, hogy támpontot nyújtson azoknak, akik változtatni szeretnének a romák helyzetén. A francia politikus úgy vélekedett: naponta érkeznek hírek az uniós tagállamokból rasszista vagy kirekesztő megnyilvánulásokról. Mint hozzátette, maga az európai projekt sérül, ha a helyzet nem változik.
A Kolozsvárról érkező Claudia Greta roma aktivista arról számolt be, hogy családjával együtt mínusz 2 fokos hidegben lakoltatták ki őket, és olyan házakban akarták őket elszállásolni, amely egyáltalán nem olyan volt, mint amit korábban ígértek nekik. Beszámolója szerint nagyjából 40 főre jut egy fürdőszoba, egyetlen szobában élnek, és ott kell csinálni mindent. A környékről mindössze óránként jár busz a városba, a gyerekek így gyakorlatilag képtelenek eljutni iskolába vagy könyvtárba, internet nincs, így elektronikusan sem tudnak információhoz jutni, tanulni.
"Nem akarunk tolvajok lenni, lopni, csak rendes életre vágyunk" - közölte a román roma asszony a könnyeivel küzdve. "Nekünk ugyanaz a vér folyik az ereinkben, nem akarjuk, hogy ujjal mutogassanak ránk az utcán" - jelentette ki Greta, majd hozzátette: mindannyiunknak igazságra van szükségünk. A könnyező roma nőnek ezt követően perceken keresztül felállva tapsolt a mintegy 100 fős hallgatóság.
A Csehországból érkező Iveta Horvátová családja oktatási körülményeiről beszélt. Beszámolt arról, hogy a gyerekei unatkoztak az iskolában, és soha nem kaptak házi feladatot. Amikor pedig emiatt kérdőre vonta a tanárokat, azok azt felelték: azért nem adnak leckét, mert a cigánygyerekek úgysem csinálnák meg. Miután kikérte magának ezt a feltételezést, és elmagyarázta, hogy a szülőket is úgy nevelték, hogy a leckét meg kell csinálni, a kislánya elkezdett házi feladatot kapni az órákon, amelyet becsülettel meg is csinál.
"Én is és a gyerekeim is cigánynak születtünk, és cigányként is fogunk meghalni, ezen nem tudunk változtatni. Ám volt egy nevelőanyám, aki örökbefogadott az állami gondozásból, és esélyt adott nekem, rábírt, hogy tanuljak" - mesélte el a cseh roma aktivista. Horvátová elmondta, hogy az általános iskolát elvégezte ugyan, de szakmát nem szerzett, mert a szakiskola befejezése helyett férjhez ment. "Most viszont itt állok képesítés nélkül, elvált anyaként négy kisgyerekkel, és nincs olyan nap, hogy ne gondolnék arra, mekkora hiba volt félbehagyni az iskolát. A gyerekeimnek soha nem fogom megengedni, hogy elkövessék ezt a hibát" - jelentette ki a cseh aktivista.