Stockholm-szindrómában szenvednek Mubarak követői a CIA szerint
Egy, a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) készített titkos jelentés szerint számolni kell Hoszni Mubarak elűzött egyiptomi elnök híveinek erőszakos megmozdulásaival, mivel több mint fél évvel a Tahrír téri forradalom után az egyiptomiaknak még mindig körülbelül negyven százaléka rokonszenvez Mubarakkal és családjával - írta az al-Bavaba hírportál hétfőn.
A pszichológusok és szociológusok által készített beszámoló szerint az egykori elnök támogatói Stockholm-szindrómában szenvednek. Ezek az egyiptomiak még mindig hűségesek Mubarakhoz, aggodalommal követik perét, mivel úgy érzik, hogy az exelnök uralmának vége egyben saját korábbi létüket is fenyegeti. Ennek következtében ez a társadalmi csoport adott esetben nem fog visszariadni az erőszaktól - vélik a szakértők.
A jelentés rámutatott, hogy néhány alacsonyabb rangú tiszt, valamint a nemzetbiztonság egyes képviselői Mubarak perének első tárgyalása során ki is mutatták, hova tartoznak - például az előző rezsim jelképei előtti tisztelgéssel. A kormány ezután kiadott egy különleges rendeletet, amely megerősítette, hogy Mubarak és sorstársai nem mások, mint egyszerű állampolgárok, akiknek törvény előtt kell felelniük tetteikért, és nem részesíthetőek megkülönböztetett bánásmódban.
A Stockholm-szindróma egy 1973-as bankrablásról kapta a nevét. Két rabló megtámadott egy bankot a svéd fővárosban, és túszul ejtett négy alkalmazottat, majd öt és fél napig fogva tartotta őket. A 131 órán át tartó összezártság különös hatással volt a túszokra: annyira megkedvelték fogvatartóikat, hogy kiszabadulásuk után gyűjtést rendeztek a rablók jogi védelmének költségeire.
A pszichológiai tünetegyüttes lényege, hogy a túszok – és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában - egy idő után szeretetet, megértést éreznek kínzóik, fogvatartóik iránt. A szindróma akkor alakul ki, ha az áldozat komolyan fenyegetve érzi magát, nem tud elmenekülni, csak bántalmazójával van kapcsolata, s annak oldaláról az erőszakon kívül némi kedvességet is tapasztal.
A lélektani magyarázat szerint a Stockholm-szindróma a védekezés egyik formája. Az áldozat jól tudja, hogy sorsa fogvatartójának a kezében van, ezért megpróbálja elérni, hogy az illető elégedett legyen vele, mert így több esélyt lát a túlélésre. Ehhez azonban bele kell élnie magát a rajta uralkodó személy helyzetébe. Ha a kiszolgáltatott helyzet sokáig tart, akkor az áldozat annyira átveheti támadójának a nézőpontját, hogy már nehezére esik elszakadnia tőle.