Az olasz szakembereket azzal vádolják, hogy "pontatlan, hiányos és ellentmondásos" információkat szolgáltattak azzal kapcsolatban, hogy hónapokkal a 2009. április 6-án történt pusztító erejű földrengés előtt L'Aquila város térségében történt kisebb földmozgások alapot szolgáltathatnak-e a riasztás kiadására. A védelem szerint mivel földrengéseket nem lehet megjósolni, ezért értelmetlen az a vád, hogy a polgári védelem szakértői és a tudósok mulasztást követtek el, mert nem kongatták meg a vészharangot.

A pert világszerte fokozott figyelemmel kísérik a földrengéskutatók, akik azt állítják, hogy az ilyen természeti jelenségeket lehetetlen előre megjósolni, s hogy még sosem sikerült előre jelezni egy nagyobb erejű földmozgást. Tavaly mintegy 5200 külföldi kutató írta alá az olasz kollégákat támogató petíciót.

A két évvel ezelőtti, 6,3 erősségű földrengésben 309 ember halt meg a középkori városban és annak környékén, és 80 ezren váltak földönfutóvá. Az áldozatok családtagjai és más sértettek 50 millió eurós kártérítést követelnek az emberi veszteségek és az okozott kár miatt.

2009- Olaszország

AP

Az aquilai földrengés előtt az országos polgári védelem vezetője fölkérte a kormány mellett működő "nagy veszélyek bizottságát", adjon értékelést a több hónapja tartó földmozgásokról. A vádlottak padján a testület tagjai ülnek, akik az aquilai földrengés előtt hat nappal tanácskoztak erről. A testület akkoriban jelezte, hogy lehetetlen megjósolni, sor kerül-e nagyobb erejű földrengésre vagy sem, de azt javasolta, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a földrengésbiztonsági intézkedések megtételére, kiváltképpen az épületek biztonságosabbá tételére.

A vádlottak között van Bernardo De Bernardini, a polgári védelem volt vezetője, a többiek pedig ismert tudósok és földrengéskutatót, például Enzo Boschi, az olasz geofizikai és vulkanológiai intézet elnöke.