2011. február. 01. 20:26 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 01. 20:15 Világ

Merkel: a béketárgyalásoknak nem szabad megszakadniuk

Angela Merkel szerint az egyiptomi zűrzavar nem szolgálhat alibiül Izraelnek arra, hogy ne folytassa a palesztinokkal a béketárgyalásokat - a német kancellár erről egy izraeli biztonságpolitikai konferencián beszélt kedden.

Amint csak lehetséges, el kell érnünk a "két állam" megoldáshoz - mondta a kancellár, hozzáfűzve: elképzelhető, hogy a megállapodást szakaszosan érik el, és nem a nemzetközi közösség által eddig szorgalmazott átfogó megállapodás keretében.

Merkel sürgette Izraelt, hogy teljesítse a palesztin követeléseket és fagyassza be a telepépítéseket Ciszjordániában. "Ha a végén a befagyasztás elvezet a békéhez, az ellensúlyozni fogja az (Izraelben) esetlegesen fellépő fájdalmat" - vélte a kancellár.

Merkel ugyanakkor nem zárta ki, hogy az Izraelt fenyegető Irán ellen további szankciókra kerüljön sor. Irán veszélyezteti a békét és Izrael biztonságát, sőt, az egész Közel-Keletet agresszív politikájával. Amennyiben Teherán továbbra is kitér az atomprogramjáról szóló tárgyalások elől, elkerülhetetlenek további szankciók - mondta.

A német kancellár szólt az egyiptomi helyzetről is, méltatva a hadsereget, amiért visszafogottan áll a válsághoz. "Fontos jel volt a hadsereg megszólalása, hogy az embereknek joguk van tüntetni." Merkel felszólalásában köszönetet mondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek a közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéért, egyúttal hangsúlyozta, hogy hiányosságok is vannak, amelyekkel foglalkozni kellett volna. - Az egyiptomiaknak joguk van ahhoz, hogy véleményt mondjanak a visszás helyzetről. Támogatásuk nem függhet attól, hogy mekkora tiszteletet érdemel Mubarak a régióban játszott szerepéért  - mondta Merkel.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.