Reinhard Müller, a konzervatív újság szerkesztője emlékeztet arra, hogy bő tíz évvel ezelőtt az EU szankciókat fogadott el Ausztria ellen, miután Jörg Haider pártja bekerült a bécsi kormányba. Ezzel értésre adta: az unió nem fogad el olyanokat, akik támadást intéznek az európai civilizáció pillérei ellen.

"Magyarországnak tehát tudnia kellett volna. Ez ugyanis egyértelmű figyelmeztetés volt Kelet felé is. Brüsszel ezzel akarta értésükre adni a belépni szándékozó új demokráciáknak, mit jelent az EU-tagság. Ausztria elszigetelése a 14 régi tagállam által némileg zavarba hozta a keleti tagjelölteket, akik csak nemrég nyerték vissza a szabadságukat" - emlékeztet a cikkíró.

A szuverenitás ideje nyilvánvalóan lejárt: a tagállamok megnyitották rendjüket az európai integráció előtt. De az EU csak annyiban létezik, amennyiben azt a tagállamok is akarják. Kötelessége tiszteletben tartani a szubszidiaritást és az egyes tagországok nemzeti identitását. Persze minden föderális szervezetre igaz, hogy a központ hajlamos magához vonni a hatásköröket.

"Ez a naponta lejátszódó alapvető konfliktus áll a Magyarországgal folytatott vita hátterében. Magyarország és a többi kelet-közép-európai állam az unió fundamentumára emlékezteti a régi EU-tagokat: az unió nem más, mint államok szövetsége. Az államoknak pedig megvannak a maguk szükségleteik és elképzeléseik, például a média szabadságának szabályozásáról. Az új tagoknak persze meg kell tanulniuk, hogy a brüsszeli rákérdezések, európai bíróságok által indított szerződésszegési eljárások vagy elítélő határozatok nem beavatkozást jelentenek Budapest, Prága vagy Varsó belügyeibe, hanem az értékkonszenzus ellenőrzését szolgálják" - mutat rá a FAZ vezércikke.

"Ennek során nem keletkezhet olyan benyomás, hogy vannak első- és másodosztályú tagállamok. Ha ehhez még az a gyanú is járul, hogy a bírálat valójában a 'rossz színezetű' kormányok ellen irányul, az könnyen teherpróbának teheti ki az uniót. Ha egy bejegyzett pártot a szavazók kormányra juttatnak, akkor az első közelítésben nem tartozik Brüsszelre vagy más tagállamokra. Senkit sem szabad eleve gyanúsnak tekinteni. Ugyanígy nem kell az államszövetségen belüli szomszédoknak tekintetbe venniük, hogy egy demokratikus úton szerzett kétharmados többség birtokában mások a testületek befolyásolásának a lehetőségei, mint szűk többség esetén. Úgy tűnik, elsősorban az a fontos, hogy éppen kinek van ilyen többsége Magyarországon. Nyilvánvalóan a rossz oldalnak" - írta a szerző.

Ausztrián annak idején példát statuált az EU, ennek hatása ma is érződik - jegyezte meg, hozzátéve: "Aki már a magyar médiatörvény pontos ismerete előtt a szavazati jog megvonását ajánlja, az maga sérti meg az európai civilizáció pilléreit. Szankciók elrendelésének feltétele, hogy az adott országban az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság durva megsértése fenyegessen; ezt meg kell szívlelnie Brüsszelnek és Budapestnek. Megengedhetetlen, hogy a kormány ellenőrizze a média tartalmát - ám a nemzeti népakarat figyelmen kívül hagyása is az."