2011. január. 11. 07:38 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. január. 11. 13:30 Itthon

Szalai: nem vizsgáljuk a véleménycikkeket

Célszerű, ha a médiahatóság és az érintett szereplők partneri viszonyban vannak – fogalmazott Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és a Médiatanács elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Hozzáteszi: korábban is folyamatos egyezetés volt a szakma szereplőivel. Szalai Annamária azt is kiemeli: a „mostanában hangoskodó” külföldi újságírók nemcsak a mi szabályozásunkat támadják, hanem a saját országukét is.

A médiahatóság függetlenségéről Szalai Annamária az interjúban azt mondja: ezt az biztosítja, hogy Magyarországon nem a kormány, hanem a parlament ad legitimitást a szervezetnek. Az autonómia másik fontos pillérének azt látja, hogy a hatóság független a kormánytól, normatív finanszírozást kap, és saját bevételekkel gazdálkodik.

A kérdésre, miszerint nem tartja-e aggályosnak, hogy a Médiatanács tagjai „fideszes kegyencek”, azt mondja: ha  a kormány saját szája íze szerint nevezné ki a tanács tagjait, azzal sem volna semmi baj, Európában ilyesmire is van példa”. Hozzáteszi azt is, nálunk nem ez a helyzet, mert a parlament kétharmada választja meg a tanács tagjait.

A nyomtatott és internetes médiára csak olyan szabályozások vonatkoznak majd, melyek az újságírói etika, a büntető vagy a polgári törvénykönyv alapján eddig is vonatkoztak – fogalmazott. „A kiegyensúlyozottság pedig azt jelenti, hogy a média mint olyan legyen kiegyensúlyozott”- mondja Szalai Annamária, hozzátéve: nem önmagában a csatornák, hanem a piac, "legyen hely a Hír TV-nek és az ATV-nek is". Azt is hozzáteszi: azt nem vizsgálják majd, hogy egy napilap mit ír majd a véleményrovatban, s hány kormánypárti vagy ellenzéki jelenik meg majd a lapban.

„Nem tudunk nem bölcsek lenni, ugyanis minden döntésünk megtámadható a bíróságon”- hangsúlyozza az elnök, aki hozzáteszi azt is: vannak újságírók, akik teljesen alaptalanul rettegnek. A kérdésre, miszerint mire ügyeljenek az írott sajtó munkatársai, azt mondja: amire eddig is, a különbség az, hogy gyorsabb eljárások lesznek.

A kérdésre, hogy bemennek-e kutakodni a szerkesztőségekbe, Szalai Annamária azt válaszolja: az ORTT-nek eddig is volt joga ahhoz, hogy iratokat kérjen be, s nyugat-európai társhatóságok részükre eljutatott beszámolói szerint burkolt reklámok vagy termékelhelyezés gyanúja esetén azonnal kiadják a kért adatokat.

Szalai szerint az oknyomozó újságírók az eddiginél komolyabb védelemben részesülnek. Felidézi, hogy egy feltárt ügy kapcsán esetlegesen induló büntetőeljárásban nem kötelező tanúskodniuk – kivéve, ha a bíróság ezt nem teszi kötelezővé.

Azt szeretnénk, hogy a rossz indulás után olyan híre legyen a médiahatóságnak, ami példaértékű – zárul az interjú.

Hirdetés