Meloni washingtoni látogatása után jöhet a nagy európai sajtháború

„A csodálatos nő” – így nevezte Donald Trump Giorga Melonit, hosszú és bensőséges barátságuk egy meghitt pillanatában. Ezek után nem csoda, hogy az olasz miniszterelnök az első európai kormányfő, aki a büntetővámok bejelentése után az Egyesült Államokba látogat. Meloni már megérkezett Washingtonba, órákon belül várhatók a kétoldalú tárgyalások.

Meloninak minden oka meglehet arra, hogy bizakodjon: közvetíteni tud az Európai Unió és az Egyesült Államok között kialakult érdekkonfliktusban. Mégsem egyszerű a helyzete. Az olasz politikust többen, azzal vádolják, nem az általános európai érdekek képviselete miatt siet Washingtonba, hanem azért, hogy külön alkukat kössön az olasz vállalatok számára. Marc Ferracci francia gazdasági és pénzügyi miniszter egyenesen azzal vádolta, hogy Meloni „aláássa” az európai egységet, valódi célja a kétoldalú (olasz-amerikai) kiegyezés megkezdése.

Ferracci európai elkötelezettsége is megkérdőjelezhető, mögötte is felsejlik a vállalati, sőt kifejezetten a „sajtlobbi”. 25 ezer tonna, elsősorban brie jellegű sajtot exportál az Egyesült Államokba Franciaország, évente 48 millió euró értékben – ezt a piacot féltik a franciák. Tomaso Foti európai ügyekért felelős olasz miniszter nem késlekedett a válasszal, szerinte francia kollégája képmutató, ha Emmanuel Macron járul az amerikai elnök elé, akkor azt rendben lévőnek találja, ha viszont az olasz kormányfő, akkor az európai érdekek ürügyén a francia piacokat félti.

Az éles hangú nyilatkozatváltás mögött az általános európai gazdasági és érdekvédelmi stratégia körüli nézetkülönbségek mellett nagyon konkrét ipari, mezőgazdasági lobbi és verseny van. Meloni csakúgy, mint francia kollégái többek között a sajttermelők és sajtforgalmazók nyomását érzik nap mint nap.

Április elején általános tiltakozóhullám indult Olaszországban, hogy az iparág érdekeit védeni tudják. „Értelmetlenek az amerikaiak által kivetett vámok” – nyilatkozta Nicola Bertinelli, a Parmigiano Regiano Konzorcium képviselője, aki szerint a most bevezetett szigorítás a fogyasztói árak növekedését okozza, de nem lesz hatással a belföldi, amerikai termelőkre. Ilyen minőségű terméket ugyanis ott nem állítanak elő.

Az amerikaiakat nem védi a vám, az olaszokat viszont nagyon komolyan sújtja, mert az Olaszországban előállított kemény sajtok exportjának 22 százaléka az Egyesült Államokba irányul. Csak parmezánból évente tízezer tonnát vásárolnak fel és fogyasztanak el az amerikaiak. Ha az ottani piacok beszűkülnek, vagy leállnak, megnő az európai piacokért a verseny, az Unión belül igyekeznek majd eladni a termékeket. A tét nagy, ha bedől az olasz parmezánipar, akkor 20 000 munkahely kerül veszélybe Olaszországba – így nagyon is van alapja annak, hogy tulajdonképpen Meloni mostani látogatását részben az olasz sajtpiaci lobbi is meghatározza.

Elemzők arra is emlékeztetnek, ilyen iparági dominóeffektus gyakran kialakul. Az 1969-es „nagy csirkeháború”, amely szintén az Egyesült Államok, Németország és Franciaország között dúlt a korabeli büntetővámok miatt, végül az amerikai csirkeexport 50 százalékos zuhanásához vezetett, és kihatással volt a csirketenyésztésben, feldolgozásban, forgalmazásban résztvevő többi iparágra is.

Az európai értékek sajtszaga

Az elemzők véleménye megoszlik arról, mi van valójában az európai élelmiszerekre kirótt vámok mögött: a belső piacok védelme, vagy túlmutatnak az intézkedések a gazdasági megfontolásokon és amit látunk, az Európa ellen vívott kultúrharc egy újabb, sajtszagú fejezete.

Lucia Tajoli, a milánói egyetem közgazdász professzora arra figyelmeztet, hogy amikor az amerikaiak olasz sajtot vásárolnak, akkor egy „falat Európáért” adnak pénzt, ezek az ikonikus termékek ugyanis eszmei, kulturális értéket hordoznak. Tajoli éppen ezért úgy véli, az árdrágulás fájni fog, de nem fogja elriasztani az amerikaiakat a parmezántól vagy a gorgonzolától.

“A vámok nem mások, mint Trump harca az Európában bejegyzett, oltalom alatt álló uniós termékek ellen. Ez az intézkedés azzal is jár majd, hogy a piacon megjelenik az Egyesült Államokban gyártott generikus parmezán, asiago, gorgonzola és fontina. Tennünk kell ez ellen – mondta Bertinelli. Meg kell védenünk termékeinket, mint országunk területének és kultúrájának kifejeződését.”

Hogy nem csak az európai sajtgyártók és exportőrök, nem csak az Európában védelem alatt álló termékek vannak bajban, hanem maguk az amerikai importőrök is, azt Tajoli húzza alá: a többnyire olasz sajtokat egy nagyjából 20 000 tagból álló kiskereskedői hálózat viszi az Egyesült Államokba, 3,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le így. Ha nem sikerül kiegyezni, akkor nem csak az olasz sajtgyárak munkásai vesztik el a munkahelyeiket, hanem az amerikai sajtforgalmazó kisboltok is lehúzhatják a rolót.

Az olaszokhoz hasonló bajban vannak az ír sajtkészítők, akik különösen jó évet zártak a tavaly. Az Egyesült Államokba irányuló ír sajtexport 13 százalékát vásárolják fel amerikaiak. Sarah Furno az írországi, kéksajtokat forgalmazó Cashel Blue tulajdonosa azt mondta: harminc éve dolgoznak azon, hogy az ír sajtokat megismerjék és megszeressék Amerikában, a vámok érzékenyen érintik a gyártót, de nem fognak meghátrálni. Arra figyelmeztet ő is, hogy a generikus sajtok nem tudják kiváltani az eredeti termékeket, speciális minőségű sajtokat árulnak, amelyek megállják a helyüket a „globális” és egyre élesedő sajtversenyben, az amerikai választókban pedig meg kell erősíteni a „tiszteletet” az ír sajtok iránt.

Az írekkel ellentétben a görögök friss, de reménykedő szereplői voltak az amerikai sajtpiacnak. 2019-ben sikerült vámmentességet elérniük az Egyesült Államokban a hordóban érlelt lágy feta sajtra. Tavaly 140 ezer tonna fetát dobtak piacra, ennek 8 százalékát vásárolták fel amerikaiak.

Hrisztosz Aposztopulosz, a görög tejipari vállalatok szövetségének elnöke pesszimista. „Attól tartok, nem lesz kiút a feta számára ebből a vámháborúból, meg kell találnunk az utat számára az amerikai helyett más piacokon.” Biztos, ami biztos egy héttel Meloni washingtoni látogatása előtt nem csak a francia gazdasági miniszter, de maga a görög miniszterelnök is üzent. Kiriakosz Micotákisz úgy fogalmazott a görög gazdaság készül az ellenállásra a vámháborúban, de nagyon fontos a közös európai érdekvédelem.

–

Ez a cikk a Pulse-projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárult Maria Delaney (The Journal Investigates – Írország), és Francesca Barca (Voxeurope, Olaszország)

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!

Egy olasz dolgozó felvágja a Parmigiano Reggiano sajtot. Fotó: AFP / AFP / Marco Bertorello