Biztosan érinteni fogja az RTL Klubot a karácsony előtt elfogadott és januárban életbe lépett médiatörvény bűnügyi hírekre vonatkozó korlátozása – mondta a hvg.hu kérdésére Kaszó Klára, a csatorna vezető jogásza, aki szerint lehetséges, hogy emiatt módosítani kell az RTL Klub hírműsorokra vonatkozó szerkesztőségi alapelvein és gyakorlatán.

Bár a törvénybe végül éves kvótaként került be a 20 százalékos limit, nem pedig egy-egy műsorra vonatkozik, ahogy ezt eredetileg tervezték, a korlátozás így is problémás lehet – véli a jogász. „Sarkított forgatókönyv, de mégis bekövetkezhet, hogy decemberre már elérjük a 20 százalékot, de több olyan bűncselekmény is történik, amiről mégis beszámolnánk – ekkor erről hallgatnunk kell?” – teszi fel a kérdést Kaszó Klára.

Bűnügyi-e az iszapömlésről szóló hír?

Ennél is nagyobb problémát jelenthet a jogász szerint, hogy nem egyértelmű, mi számít bűnügyi hírnek. A Nemzeti Média- és Hirközlési Hatóság (NMHH) szerint a törvényben szereplő meghatározás, azaz „a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás” a gyakorlatban a bulváros bűnügyi híreket takarja.

De ez a meghatározás az RTL Klub vezető jogásza szerint így is nagyon széles kategóriát fed le, és a gyakorlatban nem lehet majd eldönteni, hogy a híradáskor mi az, ami bűncselekménynek számít és mi az, ami nem – függetlenül attól, hogy az ügyben született-e már bírósági ítélet, vagy nem. „Számos közlekedési balesetről is kiderülhet, hogy bűncselekmény, de hasonló eset lehet egy mandulaműtétben elhunyt gyerek halála, amely akár műhiba következménye is lehet” – érvel a jogász, aki szerint ehhez hasonló eset lehetett az iszapkatasztrófa ügye is, amelyről a mai napig nem derült még ki pontosan, hogy bűncselekményhez kapcsolódik-e.

A hatóság szerint egyértelmű, mit jelent

Enyhítették a korlátozást az utolsó pillanatban

A bűnügyi hírek korlátozása Novák Előd és Pörzse Sándor jobbikos képviselők módosító javaslatával került be a törvénybe, igaz, ők eredetileg azt indítványozták, hogy a limit minden egyes hírműsorra egyenként vonatkozzon. Ezt később módosították éves kvótára. A zárószavazás előtti módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság azzal indokolta, hogy a korlátozás ne sértse aránytalan mértékben a szerkesztési szabadságot, ne lehetetlenítse el a megfelelő tájékoztatást. (MTI)

Az NMHH kommunikációs igazgatóságán a hvg.hu kérdésére mindenesetre a bűnügyi hír definíciójának egyértelműségével kapcsolatban a következőt mondták: „álláspontunk szerint ez a fogalom a jogalkalmazási gyakorlatban egyértelműen alkalmazható és elhatárolási problémákat nem fog felvetni”. A kvótára vonatkozó kötelezettség a hatóság szerint ráadásul „szűk körű”, az NMHH tájékoztatása szerint csak a jelentős befolyásoló erejű tévékre terjed ki, és nem is minden bűnügyi hír esik a korlátozás alá, „csak az, amelyik a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgálja, azaz ún. ’bulvár’ kategóriába tartozik”.

A TV2-nek sem tetszett

Ez a rendelkezés sérti a nézők érdekeit, korlátozza a szakmai munkát és rontja a színvonalat. Károsnak tartunk minden olyan szabályozást, amelyik korlátozza a szerkesztői szabadságot. A hírműsorok tartalmát nem politikusoknak és jogszabályoknak kell meghatározniuk, hanem a szerkesztőknek – mondta december közepén, még a törvény elfogadása előtt a Hírextra beszámolója szerint György Bence, a TV2 aktuális hírek vezetője. Tovább

A hatóság Monitoring Szolgálata folyamatosan ellenőrzi a médiaszolgáltatások tartalmát sorsoláson alapuló mintavételi eljárással – közölték az NMHH-nál. Ha a hatóság az ellenőrzés kapcsán azt észleli, hogy valamely tartalom a törvény rendelkezéseibe ütközik, eljárást indít. „Megszünteti a Médiatanács az eljárást, ha annak eredménye alapján a törvénysértés nem állapítható meg. Törvénysértés megállapítása esetén felhívja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, vagy érdemi szankciót alkalmaz, a médiatörvény alapján” – szól a hivatalos megfogalmazású válasz.

Visszaesőknek keményebb a büntetés

Ha első alkalommal követi el valaki az adott jogsértést, akkor – hacsak nem volt különösen súlyos vagy hosszabb időn át tartó – az NMHH szerint csak felhívást, vagy enyhébb (a minimumértékekhez közeli) mértékű szankciót alkalmazhat a hatóság.

A médiatörvény szintén előírja az „arányos szankció” kiszabásának kötelezettségét: vagyis csak a jogsértés súlyához, a jogsértő gazdasági teherviselő képességével arányos mértékű szankciót szabhat ki a hatóság. Amennyiben ezeket az elveket nem tartja be, a bíróság hatályon kívül helyezi a határozatát – tették hozzá a kommunikációs igazgatóságon.

Jogsértés esetén a hatóság mindenesetre dönthet úgy, hogy a maximális, 200 millió forintos bírságot szabja ki a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatóra – olvasható a médiatörvényben.