A luxemburgi külügyminiszter bírálja Berlint és Párizst
A luxemburgi külügyminiszter szerdán bírálattal illette Berlint és Párizst, azt vetve a szemükre, hogy "teátrális fellépéseikkel" elnyomják a többi EU-tagállamot.
Die Weltnek adott interjúban Jean Asselborn elmondta: néha az az érzése, hogy a francia és a német kormány szinte már várta a Lisszaboni Szerződést, hogy arra hivatkozva kijelenthessék: mi viseljük a legnagyobb terheket, tehát minket illet a legnagyobb felelősség és a legszélesebb hatáskör. Ez azonban szerinte veszélyes út. "Óva inteném Németországot és Franciaországot attól, hogy olyan hatalmi igénnyel lépjenek föl, amely bizonyos nagyképűséget és pökhendiséget fejez ki. Ez utóbbiak semmibe veszik a szolidaritás európai elvét. Az EU irányvonalát a 27 tagnak közösen kell megszabnia, azt nem írhatják elő a legnagyobbak" - mutatott rá a luxemburgi külügyminiszter.
A francia-német összejátszás példájaként említette a Deauville üdülővárosban kötött Merkel-Sarkozy megállapodást az euróövezet reformjáról. Mint leszögezte: az nem lehet, hogy Párizs és Berlin a maga érdekeit európai érdekként próbálja beállítani. "Ha megérlelődik valami - mint például az eurókötvény gondolata -, ami nem Berlinben vagy Párizsban fogant meg, akkor szerintük az eleve nem állhat Európának az érdekében, pusztán csak azért, mert nem Németország vagy Franciaország kertjében szökkent szárba" - fogalmazott Asselborn.
Az interjúban meggyőződésének adott hangot avval kapcsolatban, hogy a jövőben valamilyen formában be fogják vezetni az eurókötvényt. Ez az értékpapír segíthet a bajba jutott államoknak abban, hogy ésszerű feltételek mellett juthassanak hitelekhez. Az eurókötvény egyúttal vonzó befektetési lehetőséget kínálna ázsiai és amerikai befektetőknek. Az újságírónak arra az ellenvetésére, hogy a magasabb közösségi kamatok miatt a német adófizetőknek évente több milliárd eurójukba kerülne az eurókötvény, a luxemburgi politikus kijelentette: a kötvényt megfelelő kontextusba kell helyezni. "Ha az euró összeomlana, az súlyos következményekkel járna a német gazdaságra nézve, amely erősen függ a belső piactól, az európai exportpiacoktól, és természetesen profitál az euróból. A dolgok csak akkor alakulnak kedvezően Németország és az európai partnerek számára, ha tovább létezik az euró."
A német kancellár eddigi merev álláspontja kapcsán Asselborn kifejtette: bizonyos abban, hogy Angela Merkel levonta a tanulságot a múltban történtekből. Tavasszal "túl sokáig habozott az Athénnak nyújtandó segítség dolgában, emiatt a mentőöv drágább lett e kelleténél. Németország meg fogja érteni, hogy az utóbbi hónapok teátrális fellépései nem használnak... Úgy érzem, voltak jelenetek, amikor Párizs és Berlin egy EU-csúcstalálkozó előtt sebtében csinált egy problémát, majd Brüsszelbe érkezvén teátrálisan megmutatták: megoldottuk a problémát, és előbbre vittük Európát".