Az új közös gazdasági kormányzás érdekében eddig megtett lépésekről és az Európai Unió előtt álló további kihívásokról beszélt az Európai Parlamentben elhangzott helyzetértékelő beszédében José Manuel Barroso bizottsági elnök Strasbourgban.
Úszunk vagy elsüllyedünk? |
Európának meg kell mutatnia, hogy több, mint 27 nemzeti sajátosság, hiszen "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el" - mondta értékelő beszédében Barroso. Megállapította, hogy az unió kiállta a gazdasági és pénzügyi válság megpróbáltatásait. "Csalódniuk kellett azoknak, akik az EU hanyatlását jósolták" - fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra, hogy fellendülőben van a gazdasági növekedés. Hozzátette, hogy vannak még kockázatok, és a munkanélküliség továbbra is magas. Barroso szerint "itt az ideje a szociális piacgazdaság korszerűsítésének" annak érdekében, hogy Európa globálisan versenyképesebb legyen, és választ tudjon adni a "demográfiai kihívásra", az idősek számarányának emelkedésére. Barroso állást foglalt néhány hevesen vitatott gazdaság-, illetve pénzügypolitikai kérdésben is. Így például támogatóan szólt az eurókötvények kibocsátásának gondolatáról. A bizottsági elnök szerint az uniónak tíz esztendőre szóló költségvetési keretre lenne szüksége, amit öt év elteltével felülvizsgálnának. Barroso kitért az uniót vezérlő elvek közül arra, hogy "a rasszizmusnak és az idegenellenességnek nincs helye" az EU-ban. (MTI) |
Egy évvel a jelenlegi Európai Parlament (EP) megalakulása után az Európai Bizottság elnökeként második ötéves periódusát töltő Barroso az amerikai elnököktől átvett helyzetértékelő beszédet tartott.
José Manuel Barroso felszólalása elemzők szerint az egységes Európa képet hivatott erősíteni, amelynek ápolására a új európai alapszerződés tavalyi hatályba lépése óta kevés ideje akadt Brüsszelnek a szinte folyamatos gazdasági tűzoltás mellett.
Barroso beszédét megelőzően az EP politikai csoportjainak vezetői felvetették annak lehetőségét, hogy az elnök beszédétől távol maradó képviselőket pénzbüntetéssel lehessen sújtani a jövőben - a javaslat kapcsán azonban Jirzi Buzek EP-elnök türelemre intett.
A bizottság feje az eurózóna stabilitásának hosszú távú biztosításáról beszélt, és ennek kapcsán a befektető lufik korai felismerésének és a versenyképesség előtt álló akadályok leküzdésének fontossága mellett érvelt. Barroso szerint ezért különösen fontos, hogy a nemzeti kormányok most hajlandóságot mutatnak a szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok és szankciók elfogadására. Emellett kitért a tervek szerint jövő januárban működésbe lépő közös európai pénzügyi ellenőrzőrendszerek kapcsán a múlt héten megszületett megállapodás jelentőségére is.
A nehézségek ellenére Barroso sikeresnek értékelte az eltelt évet, melynek során sikerült javítani a bankok működésének átláthatóságán. Ennek legfontosabb része szerinte a pénzintézetek stressztesztjeinek nyár elejei közzététele volt.
A strasbourgi beszéd körüli felhajtást beárnyékolhatja azonban a pénzügyminiszterek keddi brüsszeli ülése, amelyen a bankok megadóztatásáról szóló javaslatról, a már említett pénzügyi felügyeleti rendszer tanácsi elfogadásáról és a közös gazdasági kormányzást segítő úgynevezett európai szemeszterről lesz szó. A hvg.hu diplomáciai forrásai szerint azonban továbbra is úgy tűnik, hogy a német kormányon kívül kevés tagállam támogatna az alapszerződés módosítása által lehetségessé váló gazdasági szankciókat, amelyek nélkül kérdéses, lesz e elég nyomás a huszonheteken a szükséges reformok keresztülviteléhez.