"Altatóként" működött az euró
"Altatóként" működött a válság előtti pénzbőség idején az euró, az olcsó hitelek révén "a virágzás illúziójába" ringatva az európai kormányokat - mondta a londoni The Timesnak adott, csütörtökön megjelent nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke, aki ugyanakkor sikeresnek és a "változások motorjának" minősítette a közös valutát.
José Manuel Barroso a tekintélyes konzervatív brit napilapnak kijelentette: az euróval kapcsolatos "rémületkeltés" oka az a korábban nem tapasztalt jelenség, hogy a pénzügyi unión belül a piacok "megkülönböztetést kezdtek alkalmazni" az egyes eurótagállamok szuverén adósságai között.
A brüsszeli EU-bizottság vezetője elismerte, hogy erre az unió nem volt felkészülve. Erre az új problémára "reagálnunk kellett és reagálunk is" - tette hozzá. Barroso szerint ugyanakkor az euró "nagy siker ... nagyon rövid idő alatt kétségbevonhatatlanul a világ második számú valutájává vált, sőt egyes térségekben már az első számú tranzakciós eszköz".
A bizottsági elnök szerint azok a kemény takarékossági intézkedések, amelyek nyomán Görögországban és Spanyolországban zavargások, sztrájkok törtek ki, nem a kudarcot jelzik, hanem azt, hogy "az euró működőképes". Barroso kijelentette: az euró "rendkívül erőteljes motorja" éppen azoknak a változtatásoknak, amelyekre Európának szüksége van. A londoni elemzői közösség mindazonáltal arról sincs meggyőződve, hogy az euró - legalábbis mostani szervezeti keretei között - hosszú távon fennmarad.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics a legutóbbi hónapok fejleményeire alapozott minapi helyzetértékelésében például azt írta: véleménye szerint most már 50 százalék feletti a valószínűsége annak, hogy jelenlegi formájában az euróövezet öt éven belül megszűnik.
A ház szakértői által felvázolt lehetséges változások között szerepel Görögország kilépése, akár önkéntes alapon, akár a többi tagország "felkérésére". A cég szerint emellett nem kizárható Németország távozása, egy egész országcsoport kilépése, vagy az euróövezet kettébomlása egy "északi" és egy "déli" euróra.
A Capital Economics azzal számol, hogy a valutauniós térségen belüli piaci feszültségek a legnagyobb eséllyel a következő két-három évben "töréspontig erősödnek".
Az ING bankcsoport elemző csoportjának szintén minap megjelent új forgatókönyve nem ad számszerű százalékos becslést az euróövezet felbomlásának esélyére, de megállapítja: az elmúlt hónapok fejleményei után "a legelszántabb európártiaknak is el kell ismerniük", hogy egyes tagországok kilépésének, illetve az euróövezet felbomlásának esélye "immár nem zéró".
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - nemrég 440 vállalat- és bankvezetőt kérdezett arról, hogy miként látják a valutaunió jövőjét. A válaszadók fele 50 százaléknál nagyobb eséllyel számolt egy vagy több euróövezeti tagország három éven belüli kilépésével, több mint harmaduk szerint pedig legalább 25 százalékos a valószínűsége a valutaunió teljes felbomlásának.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő azonban június végén Londonban kiadott 22 oldalas elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a felbomlást valószínűtlenné teszik a jogi, pénzügyi és gazdasági akadályok és költségek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.