A venezuelai elnök csütörtökön jelentette be, hogy országa "megszakít minden kapcsolatot" Kolumbiával, mert Bogotá megvádolta kolumbiai gerillák befogadásával, és katonai agresszió veszélyére hivatkozva éberségre intett. Az ügy előzménye, hogy a kolumbiai diplomácia fényképeket és térképeket terjesztett az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) elé, azt állítván, hogy ezek alátámasztják mintegy másfél ezer, köztük öt vezető kolumbiai gerilla titkos táborozását Venezuela területén.

Franklin Márquez, a venezuelai nemzeti gárda (GNB) regionális parancsnoka hétfői sajtóértekezletén San Cristóbalban (Táchira tartomány székhelyén) a csapaterősítésekről beszámolva kijelentette, hogy a határon "nem hajtanak végre rendkívüli műveleteket", de "készültségben vannak" az egységek. A tábornok szerint ugyanakkor a tartományi nemzetközi határátkelőkön Urena és San Antonio körzetében "teljes a nyugalom", az áru- és személyforgalom zavartalan, noha a Kolumbiából belépőket sokkal szigorúbban ellenőrzik.

Venezuela ENSZ-nagykövete, Jorge Valero a VTV caracasi tévécsatorna hétfői jelentése szerint a világszervezet székhelyén Ban Ki Mun főtitkár tudomására hozta "a kolumbiai kormánynak az Egyesült Államok közreműködésével szőtt agressziós terveit Venezuela függetlensége ellen". A diplomata a főtitkárnak átadta a caracasi kormány levelét is. Valero nyilatkozatában cáfolta, hogy közreműködésre kérték volna fel Ban Ki Munt, és elvetette annak lehetőségét is, hogy a világszervezet vizsgálóbizottságot küldjön Venezuelába a kolumbiai vádak tisztázására.

Raúl Castro kubai elnök szerint országa - legyen szó "bármilyen problémáról" - Venezuela oldalán fog állni, és támogatásáról biztosította a caracasi kormányt "a fenyegetésekkel és provokációkkal" szemben - jelentette a hivatalos kubai média. A beszámolók szerint a kubai elnök hétfőn, az ország nemzeti ünnepén Cayo Santa Maríában - Havannától csaknem 350 kilométerre keletre - a közös kubai-venezuelai megemlékezés záró rendezvényén nyilatkozott Venezuela és Kolumbia viszályáról. A Moncada laktanya ostromáról való megemlékezésre hivatalos volt Hugo Chávez elnök, aki az utolsó pillanatban lemondta vizitjét, a Kolumbiával kialakult konfliktusra hivatkozva.