Évente háromszázezer és egymillió közé teszik a szakértők azoknak a külföldieknek a számát, akik idénymunkát vállalnak Kazahsztánban – írja a „Pokoli munka: Dohányipari vendégmunkások kizsákmányolása Kazahsztánban” című, 115 oldalas jelentésében a Human Rights Watch. Az emberek többsége a volt Szovjetunió országaiból érkezik és vízum nélkül lépi át a kazah határt. Több ezer, főképp Kirgizisztánból érkező vendégmunkás a dohányültetvényeken talál munkát.

Moises Saman - Human Rights Watch

Az ültetvényeken sok vendégmunkást becsapnak, kizsákmányolnak, számos esetben pedig fizetés nélküli munkára kényszerítik őket – írja a 2009-ben, 68 egykori és jelenlegi munkással készült interjúra alapuló jelentés, amely szerint a szerződés nélkül, hosszú munkaidőben dolgozó külföldiektől sok esetben az útlevelüket is elveszik.

Naponta 36 szálnyi nikotin

A szervezet szerint 2009-ből 72 olyan esetet tudnak dokumentálni, amikor az ültetvényeken gyermekmunkát is igénybe vettek. A dohányültetvényeken folyó munka a gyermekmunka egészségre legártalmasabb formája a magas nikotinszint és a növényvédő szerek jelenléte miatt – írja a jelentés, amely szerint a családjukkal a földeken dolgozó gyerekek a munka miatt az iskolából is kimaradtak. A jelentés olyan tanulmányokat idéz, amelyek szerint a dohányföldeken dolgozók szervezetébe a bőrükön keresztül egy nap alatt annyi nikotin jut, mintha 36 cigarettát szívtak volna el.

A jelentés szerint a gyermekmunka korábban is ismert jelenség volt a kazah dohányültetvényeken, és az utóbbi években a kiskorúak alkalmazásának mértéke valamelyest csökkent is. Bár a Philip Morris beszállítóinál eddig is léteztek gyermekmunkát tiltó szabályozások, azokat gyakran megszegték - tette hozzá a beszámoló.

Moises Saman - Human Rights Watch

A vendégmunkások alkalmazói egy összegben, csak a nyolc-kilenc hónapos dohányszezon végén, a betakarítás befejeződésével fizették ki a családokat, amelyek így nem tudtak elszabadulni a földekről, hiszen ha elmentek volna, elvesztették volna a fizetésüket is – teszi hozzá a szervezet. Sokukat alkalmazójuk látott el élelmiszerrel és más szükséges cikkekkel is, amelyek árát a szezon végén levonta a munkabérből. Néhány esetben ez a függőség odáig vezetett, hogy a dolgozók a munka végeztével nemhogy fizetést nem kaptak, de adósságot halmoztak fel, amelyet a következő idényben kellett ledolgozniuk – közölte a Human Rights Watch.

A vendégmunkások életkörülményeit jól jellemezte, hogy a szervezet tagjai által meglátogatott farmok egyikén sem volt iható víz, a földek mellett felállított sátrakban vagy átmeneti szállásokon élő családok a közeli patakokból, folyókból, illetve a dohánymezők öntözésére szolgáló csatornákból jutottak vízhez – olvasható a jelentésben.

Változtatna a Philip Morris

Az emberi jogi szervezet a jelentés eredményeivel megkereste a - többek között a Marlboro cigarettamárkát is gyártó - Philip Morrist, amely úgy döntött, átfogó változtatásokat vezet be Kazahsztánban a helyzet megszüntetéséért. „A Philip Morris International határozottan ellenzi a gyermekmunkát” – olvasható a cég honlapján kiadott közleményben. "Hálásak vagyunk a Human Rights Watchnak, hogy felhívták a figyelmünket ezekre a kérdésekre és azonnali lépéseket tettünk a gyermekmunkával szembeni, létező szabályaink alkalmazásának megerősítésére és a jelentésben szereplő más, aggodalomra okot adó problémák kezelésére."

A közlemény szerint a cég több területen is változtatna, a szerződéses feltételek biztosítása mellett arra is köteleznék a beszállítókat, hogy javítsanak a vendégmunkások életkörülményein. A vállalat az idei dohányszezonban arra kötelezi majd kazahsztáni beszállítóit, hogy írott szerződéseket kössenek a felnőtt korú munkásokkal és külsős, független felügyelőkkel tartassák be a gyermekmunka tilalmáról szóló szabályokat – tette hozzá a New York Times, Peter Nixont, a cég Svájcban dolgozó szóvivőjét idézve. A lap szerint a vállalat - amely Kazahsztán dohánytermelő vidékén korábban nyári tábort is nyitott a vendégmunkások gyerekei számára - azt is kiköti majd, hogy a dolgozók havi bért kapjanak.

A cég által beszerzett dohány kis része – a tavaly világszerte felvásárolt 400 ezer tonnából csak 1500 tonna – származik Kazahsztánból, és a New York Times szerint a volt szovjet államokon kívül nem árusítanak olyan cigarettát, amelybe gyermekmunkával termelt dohány került. A cikkben idézett szóvivő szerint 300 kazah ültetvénnyel állnak szerződéses viszonyban, amelyek összesen hozzávetőleg 1200 idénymunkást alkalmaznak, őket általában körülbelül 200 gyerek kíséri el.