Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma csütörtökön tette közzé a jelentést, amelyet a kongresszus kezdeményezésére állítottak össze. A tárca szakértői 58 ország 122 termékét vették górcső alá. Gyermekmunkának tekintették a 15 vagy 18 év alatti gyerekek által végzett, egészségre ártalmas tevékenységet, míg kényszermunka alatt a dolgozók akaratán kívül vagy fenyegetés hatására végrehajtott feladatokat értették.

A vizsgálatból kiderült, hogy Indiából származik a legtöbb olyan áru, amely gyermek- vagy kényszermunka eredménye. Ilyen például a gazdagabb országokban élő kamasz fiúk által nyúzott focilabda vagy az olcsón megvásárolt csinos gyerekruha. Mianmarból érkezik a legtöbb ilyen jellegű mezőgazdasági termék: rizs, cukornád és gumi.

A beszámoló szerint Brazília, Banglades, Kína és a Fülöp-szigetek szintén az élcsapathoz tartozik a gyermekmunka és a kényszermunka alkalmazásában. „A jelentés célja, hogy rávilágítsunk a jelenségre, és többet tudjunk tenni a probléma ellen – húzta alá Sandra Polaski, a munkaügyi minisztérium nemzetközi ügyekért felelős főcsoportfőnöke. „Mi úgy hisszük, hogy ez XIX. századi probléma, valójában azonban XXI. századi.”

Az amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai alapján a gyermekmunkaerő 69 százalékát a mezőgazdaságban veszik igénybe. Gyapot, cukornád, kakaó, dohány, kávé és rizs – világszerte ezek a leggyakoribb termékek, amelyek gyermekmunkából vagy kényszermunkából származnak. A gyapottermelésben Kína és Üzbegisztán használja a legtöbb ilyen munkaerőt. Elefántcsontpart és Nigéria a kakaótermesztésben kényszerít munkára akaratukon kívül felnőtteket és gyerekeket, míg Peruban és Burkina Fasóban az aranybányákban senyvednek kényszermunkások.

A gyermekmunkát érintő törvények rendkívül eltérő képet mutatnak, számos országban tilos a gyermeki munkaerő alkalmazása. 154 ország nemzetközi szerződésben állapodott meg a minimum korhatárról és a gyermekmunka eltörlése felé vezető lépések megtételéről.