Dzsalálábádban az éjszaka folyamán nyugalom volt, de csütörtök reggel ismét rendbontások kezdődtek, és a kirgiz kormány képviselői tárgyalásokat kezdtek a tüntetőkkel. Korábban helyszíni tudósítók arról számoltak be az Ata-Meken (Szülőföld) Párt egyik helyi képviselőjére hivatkozva, hogy túszul ejtették Iszmail Iszakov ügyvezető védelmi minisztert - akit a kabinet különmegbízottnak nevezett ki a helyzet kezelésére -, illetve Bektur Aszanov megyei ügyvezető kormányzót, akit bántalmaztak is.

Későbbi hírügynökségi jelentések azonban már arról szóltak, hogy a kormány képviselői tárgyalnak a városi lóversenypályán összegyűlt több ezer tüntetővel, és csupán az történt, hogy a tiltakozók megpróbálták erővel feltartani őket. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a tömeg nagy nemtetszéssel fogadta Aszanov szónoklatát, és a megyei vezetőnek futva kellett menekülnie a lóversenypályáról. Egyes hírek szerint Aszanov megsérült, és jelenleg orvosok vizsgálják. Iszakov ugyanakkor belügyi katonák és kommandósok védelme alatt áll. Az ügyvezető kormány mindenesetre közölte, hogy nincs tudomása az állítólagos túszejtésről.

A kormány előző nap rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, mert ismét véres összecsapások törtek ki a helyi kirgiz és üzbég lakosság között. Az összetűzésekben ketten meghaltak, és közel hetvenen megsebesültek. A kirgiz tüntetők egy helyi üzbég vezető, Kadirzsan Batirov letartóztatását követelték, aki állításuk szerint üzbég autonóm körzet létrehozását szorgalmazza Kirgizisztánon belül.

Omurbek Tekebajev, az átmeneti kormány miniszterelnök-helyettese csütörtökön elmondta, hogy az előző hatalom hívei etnikai alapú konfliktust gerjesztenek, hogy megingassák a helyzetet az országban. Tekebajev azt is bejelentette, hogy a kormány pénteken hozza nyilvánosságra az új alkotmány tervezetének végleges változatát, és június 27-én tartanak róla népszavazást. 

Az alaptörvény tervezete olyan parlamentáris rendszert vezetne be, amilyenre nincs példa egyetlen közép-ázsiai országban sem. Korlátozná az államfő jogosítványait, és a végrehajtó hatalom teljességében a miniszterelnöknél összpontosulna, a kormányfő kijelölése pedig a parlamentre hárulna. Emellett - mondta Tekebajev - az új alkotmány szerint is hivatalos nyelv marad az orosz, és megmaradna benne a "világi állam" fogalma is. Elkerülendő az etnikai konfliktusokat, az új alkotmány tiltaná a pártok nemzeti alapú szerveződését.

Tekebajev szerint amennyiben a népszavazáson a polgárok elutasítják az új alkotmány tervezetét, az ügyvezető kormány lemond, és marad a jelenlegi alkotmány szerinti "szuperelnöki igazgatási rendszer, amely ellen a nép áprilisban felkelést vezetett". A miniszterelnök-helyettes szerint legkésőbb 2011 októberéig tartják meg az elnökválasztást az országban, tekintettel arra, hogy az alkotmány szerint az elnökválasztást a hivatalban lévő elnök mandátumának lejárta után legfeljebb két hónappal kell megrendezni. Roza Otunbajeva, az átmeneti kormány feje és parlamenti elnök, ügyvezető államfőként nem indulhat az elnökválasztáson, és elveszíti jogköreinek egy részét, mivel a parlament a választások utáni első őszi ülésén új kormányfőt választ majd - mondta Tekebajev.