2009. július. 04. 10:41
MTI
Utolsó frissítés: 2009. július. 04. 10:24
Világ
Honduras kilép az Amerikai Államok Szervezetéből
Honduras felmondja az Amerikai Államok Szervezetének Alapokmányát (AÁSZ) és azonnali hatállyal kilép a szervezetből - jelentette be a külügyminiszter-helyettes.
Marta Lorena Alvarado, oldalán Roberto Micheletti kinevezett elnökkel, a televíziós kamerák kereszttüzében pénteken olvasta fel a José Miguel Insulzának, az AÁSZ főtitkárának címzett levelet, amelyben az új hondurasi kormány tájékoztatja a kilépésről hozott döntéséről.
Röviddel ezt megelőzően Insulza úgy vélte, hogy sikertelenül végződött hondurasi tárgyalásai nyomán az AÁSZ szombaton felfüggeszti Honduras tagságát. Az amerikai államok integrációs szervezete szerdán 72 órát adott a közép-amerikai ország új vezetésének, hogy helyezze vissza hivatalába az államfői tisztségből elűzött Manuel Zelayát.
José Miguel Insulza, az AÁSZ főtitkára, volt chilei külügyminiszter pénteken két órán át tárgyalt Jorge Riverával, Honduras legfelsőbb bíróságának elnökével, aki kategorikusan elutasította Zelaya visszatérésének lehetőségét. Insulza megbeszélést folytatott Óscar Andrés Rodríguez bíborossal, civil szervezetek és szakszervezetek vezetőivel, elnökjelöltekkel és diplomatákkal.
Rivera közölte, hogy Zelaya felmentéséről visszavonhatatlan döntés született, és az egyebek között hivatali hatalommal való visszaéléssel és hazaárulással vádolt volt államfőt letartóztatják, ha visszatér az országba. Insulza nem tervez találkozót az államfői tisztségre ideiglenesen megválasztott Roberto Michelettivel, akit teljes nemzetközi elszigetelés sújt, ám országának igazságügyi és törvényhozói szervei, a hadsereg és a lakosság jelentős része is támogatja.
A találkozók után tartott sajtótájékoztatón Insulza kijelentette, hogy nincsenek meg a feltételei Zelaya visszatérésének, sem a kormány, sem más hatóságok nem hajlandóak visszahelyezni hivatalába az elűzött elnököt. Megismételte az AÁSZ álláspontját, miszerint Hondurasban államcsíny, katonai hatalomátvétel történt, és "ezt a helyzetet vissza kell csinálni".
Közép-Amerikában ez a legnagyobb válság azóta, hogy az amerikai hadsereg 1989-ben megszállta Panamát. Az amerikai államok integrációs szervezete szerdán 72 órát adott a közép-amerikai ország új vezetésének, hogy helyezze vissza Zelayát hivatalába, vagy felfüggesztik Honduras AÁSZ-tagságát. Szombatra összehívták az AÁSZ közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy döntsenek a politikai válság ügyében.
Micheletti pénteken megerősítette, hogy Zelaya visszahelyezése nem alku tárgya. Felszólította Insulzát, hogy "legyen igazságos és tisztességes, értse meg, hogy a (hondurasi) nép békét, demokráciát és nyugalmat akar".
Zelaya, aki szombaton részt vesz az AÁSZ washingtoni tanácskozásán, közölte, hogy mindenképpen visszatér hazájába, talán már vasárnap. Kíséretében lesz Insulza, Miguel D,Escoto, az ENSZ-közgyűlés soros elnökségét betöltő nicaraguai ENSZ-nagykövet, Rafael Correa ecuadori és Cristina Fernández argentínai államfő.
Az alkotmánymódosításról tervezett népszavazás körüli vita folyományaként a katonaság vasárnap tartóztatta le és küldte száműzetésbe Costa Ricába Zelayát. A gazdag üzletember Zelaya népszerűsége az utóbbi hónapokban 30 százalék alá süllyedt, mivel számos honfitársának nem tetszik, hogy az eredetileg konzervatív politikát hirdető államfő baloldali fordulatot vett, és az Egyesült Államokkal ellenséges latin-amerikai országok, köztük Venezuela vezetőihez csapódott.
Röviddel ezt megelőzően Insulza úgy vélte, hogy sikertelenül végződött hondurasi tárgyalásai nyomán az AÁSZ szombaton felfüggeszti Honduras tagságát. Az amerikai államok integrációs szervezete szerdán 72 órát adott a közép-amerikai ország új vezetésének, hogy helyezze vissza hivatalába az államfői tisztségből elűzött Manuel Zelayát.
José Miguel Insulza, az AÁSZ főtitkára, volt chilei külügyminiszter pénteken két órán át tárgyalt Jorge Riverával, Honduras legfelsőbb bíróságának elnökével, aki kategorikusan elutasította Zelaya visszatérésének lehetőségét. Insulza megbeszélést folytatott Óscar Andrés Rodríguez bíborossal, civil szervezetek és szakszervezetek vezetőivel, elnökjelöltekkel és diplomatákkal.
Rivera közölte, hogy Zelaya felmentéséről visszavonhatatlan döntés született, és az egyebek között hivatali hatalommal való visszaéléssel és hazaárulással vádolt volt államfőt letartóztatják, ha visszatér az országba. Insulza nem tervez találkozót az államfői tisztségre ideiglenesen megválasztott Roberto Michelettivel, akit teljes nemzetközi elszigetelés sújt, ám országának igazságügyi és törvényhozói szervei, a hadsereg és a lakosság jelentős része is támogatja.
A találkozók után tartott sajtótájékoztatón Insulza kijelentette, hogy nincsenek meg a feltételei Zelaya visszatérésének, sem a kormány, sem más hatóságok nem hajlandóak visszahelyezni hivatalába az elűzött elnököt. Megismételte az AÁSZ álláspontját, miszerint Hondurasban államcsíny, katonai hatalomátvétel történt, és "ezt a helyzetet vissza kell csinálni".
Közép-Amerikában ez a legnagyobb válság azóta, hogy az amerikai hadsereg 1989-ben megszállta Panamát. Az amerikai államok integrációs szervezete szerdán 72 órát adott a közép-amerikai ország új vezetésének, hogy helyezze vissza Zelayát hivatalába, vagy felfüggesztik Honduras AÁSZ-tagságát. Szombatra összehívták az AÁSZ közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy döntsenek a politikai válság ügyében.
Micheletti pénteken megerősítette, hogy Zelaya visszahelyezése nem alku tárgya. Felszólította Insulzát, hogy "legyen igazságos és tisztességes, értse meg, hogy a (hondurasi) nép békét, demokráciát és nyugalmat akar".
Zelaya, aki szombaton részt vesz az AÁSZ washingtoni tanácskozásán, közölte, hogy mindenképpen visszatér hazájába, talán már vasárnap. Kíséretében lesz Insulza, Miguel D,Escoto, az ENSZ-közgyűlés soros elnökségét betöltő nicaraguai ENSZ-nagykövet, Rafael Correa ecuadori és Cristina Fernández argentínai államfő.
Az alkotmánymódosításról tervezett népszavazás körüli vita folyományaként a katonaság vasárnap tartóztatta le és küldte száműzetésbe Costa Ricába Zelayát. A gazdag üzletember Zelaya népszerűsége az utóbbi hónapokban 30 százalék alá süllyedt, mivel számos honfitársának nem tetszik, hogy az eredetileg konzervatív politikát hirdető államfő baloldali fordulatot vett, és az Egyesült Államokkal ellenséges latin-amerikai országok, köztük Venezuela vezetőihez csapódott.
Gazdaság
MTI
2009. július. 03. 11:38
Chávez felfüggesztette az olajszállítást Hondurasnak
Világ
MTI
2009. június. 29. 18:28
Államcsíny Hondurasban: nyugalom a fővárosban
Világ
MTI
2009. július. 02. 11:12
Washington kutyaszorítóba került Honduras miatt
Világ
MTI
2009. június. 29. 08:14