Borúlátóak a háromszéki magyarok
Az erdélyi magyarság átlagánál pesszimistábbak a háromszéki magyarok, kétharmaduk szerint elegendő egy politikai mozgalom a romániai magyarság képviseletére - derül ki a Kvantum Research kolozsvári közvélemény-kutató cég február végén, március elején készített felméréséből.
Az erdélyi átlagnál magasabb, 82,2 százalék azok aránya, akik úgy vélik, Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, 53 százalék elégedetlen jelenlegi életkörülményeivel, majdnem 35 százalék úgy véli, egy év múlva a jelenleginél is rosszabbul fog élni, s alig 15 százalék számít életszínvonala javulására - írja internetes oldalán a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felkérésére elvégzett felmérésről.
Romániában a magyarok 47 százaléka érzi úgy, hogy hátrányt jelent magyarsága. Kovászna megyében 52,1 százalék az arányuk - idézi a lap ki Kiss Tamás szociológust, aki Sepsiszentgyörgyön ismertette a kutatás Kovászna megyére vonatkozó adatait.
A székelyföldi megyében a legtöbben a munkahelyteremtést jelölték meg az RMDSZ legfontosabb feladataként, ezt követi a magyar nyelvű oktatás, a felsőoktatás, az utak javítása, és negyedik helyen, a válaszadók 18,5 százalékának válaszában szerepel az autonómia.
A háromszéki magyarok 64,8 százaléka egyetlen politikai szervezetben látja a magyarság jövőjét, 31,9 százalék a többpártrendszert támogatja. Az itt élők 52 százaléka elégedett az RMDSZ kormányzati tevékenységével, és 74,8 százalék támogatná a szövetség újabb kormányzati szerepvállalását.
Ha a jövő vasárnap parlamenti választások lennének, 41,9 százalék menne el biztosan szavazni, és 79,8 százalék az RMDSZ-re voksolna. A Magyar Polgári Párt népszerűsége az elmúlt egy év alatt megfeleződött, most 12,5 százalékos a támogatottsága.
A felmérésből kiderül, hogy alacsony részvételre lehet számítani a június eleji európai parlamenti választásokon, várhatóan a jogosultak 30 százaléka szavaz majd. Az RMDSZ-Tőkés közös lista a háromszéki magyarok 86 százalékának támogatására számíthat.
A Kovászna és Hargita megyei megkérdezettek többsége (68 százalék) egyetért a két megye egyesítésével, bár Kovászna megyében 23,1 százalék a Brassó megyéhez csatlakozásban látná a jövőt.