Amerikai elnökök beiktatási ceremóniái - videó
Néhány órán belül beiktatják hivatalába Barack Obamát az Egyesült Államok 44. elnökét. Összeállításunkban elődeinek szavait mutatjuk be a XX. század elejétől George W. Bush második terminusának kezdetéig.
Az amerikai elnökök átlagosan 15-20 percet szánnak beiktatási beszédükre, várakozások szerint Barack Obama, az Egyesült Államok kedden hivatalba lépő elnöke se lóg majd ki a sorból.
A legkevésbé szószátyárnak George Washington bizonyult, 1793-as, második elnöki beiktatását letudta 150 szóval. Fél évszázaddal későbbi utódja, William Henry Harrison a leghosszabb beszéd rekordját állította fel egy és háromnegyed órával, igaz, ez utóbb végzetesnek bizonyult: tüdőgyulladást kapott, és egy hónap múlva meghalt. Ez is rekord egyébként, az amerikai elnökök között ő volt a legrövidebb ideig hivatalban.
Nem kell hosszúnak lennie egy beszédnek ahhoz, hogy fennmaradjon: John Kennedy 1961-ben még negyedórát se beszélt, mégis emlékezetes maradt.
Az elmúlt évtizedekben is a bő negyedórás beszédek voltak a jellemzőek: Ronald Reagan 1981-ben 20 percig, négy évvel később 22 percig beszélt, utódja George H. W. Bush 20 percet, az őt 1993-ban követő Bill Clinton csak tizennégyet szánt a beiktatásra, igaz, Clintonnak ezután a kongresszusban már megeredt a nyelve, mintegy órán keresztül szólalt fel. Négy évvel később se nagyon vitte túlzásba, ismételt munkába állását 22 perces beszéddel üdvözölte. George Bush 2001-ben éppen negyedórát, 2005-ben 21 percet beszélt.
Elnöki beszédek
Az 1900-ban újraválasztott William McKinley az utolsó polgárháborús veterán volt, aki elfogalhatta az elnöki bársonyszéket. Második terminusát azonban már nem fejezhette be, ugyanis 1901. szeptember 14-én egy anarchista, Leon Czolgosz meggyilkolta. A férfit a merényletet követően villamosszékben kivégezték. Az alábbi videón McKinley látható amint leteszi hivatali esküjét. A felvételnek nincs hangja.
Az alábbi képsorok már a McKinley örökébe lépő Theodore Rooseveltet ábrázolják, aki az USA eddigi legfiatalabb elnökeként állhatott hivatalba 42 éves korában. A felvétel a "Teddy" becenéven emlegetett politikus második terminusának kezdetén készült 1905-ben.
Calvin Coolidge a hivatalában elhunyt Warren G. Harding örökébe lépett, ám 1924-ben saját erőből is meg tudta nyerni a választást. 1925 március 4-én iktatta hivatalába a korábbi elnök, az akkor a legfelsőbb bíróság élén álló William H. Taft. A felvételen Coolidge feleségével és Curtis szenátorral látható, amint autón távoznak a ceremóniáról.
Az USA egyetlen elnöke, aki két terminusnál többet töltött hivatalában, az 1933-1945 között négy alkalommal megválasztott Franklin Delano Roosevelt volt. A harmincas évek gazdasági válságából New Deal nevű programjával igyekezett kihúzni az országot, emellett pedig kulcsszerepe volt a második világháború alakulását illetően. Az alábbi videón első beiktatása látható, immár hanggal.
Harry S. Truman FDR utolsó alelnökeként már közelebbről megismerkedhetett a Fehér Házzal, majd Roosevelt visszavonulása után a demokrata párt színeiben megnyerte a választást. Bár eleinte nagynevű elődjének árnyéka vetült rá, hivatali ideje után az elemzők úgy ítélték meg, hogy tevékenysége pozitív hatással volt az Egyesült Államokra.
Az Egyesült Államok 34. elnöke a stratégaként is kiemelkedő Dwight D. Eisenhower volt, aki 1951-ben a NATO első főparancsnoki tisztjét is betöltötte. A történészek az egyik legnagyobb hatású elnökként tartják számon, aki annak ellenére nyerte meg másodszorra is a választást, hogy sok korabeli elemző az Ike-nak becézett politikus vereségére számított. A felvételen első beiktatási beszéde látható 1953-ból.
John Fitzgerald Kennedy az USA legendás 35. elnöke volt, akihez - hatásukat tekintve - sokszor hasonlították a most hivatalba lépő Barack Obamát. A karizmatikus politikus rövid elnöki karrierjéhez olyan események kapcsolódnak, mint a Disznó-öböl, a kubai rakétaválság, valamint a vietnámi háború első fejezete. Kennedy a második legfiatalabb elnökként 43 évesen került hatalomra, s kevesen tudják róla, de a Pulitzer-díjat is elnyerte. JFK beiktatási beszéde már színes felvételen látható.
Richard Nixon az USA eddigi egyetlen elnöke, aki lemondott a tisztségéről a Watergate-botrány után. Nixon korábban John Fitzgerald Kennedy ellenfeleként már indult a választáson, de vereséget szenvedett a fiatal demokratától. Nevéhez - a már említett ügyön kívül - a vietnámi kivonulás köthető. Összesen öt évig ült az elnöki bársonyszékben, 1969-től 1974-ig. A videón első beiktatási beszéde látható.
A Nobel-békedíjas Jimmy Carter az USA 39. elnökeként 1977-1981 között töltötte be az Egyesült Államok első emberének hivatalát. A korábbi földimogyoró-farmer hivatali ideje lejártával megalapította a The Carter Centert, amely világszerte az emberi jogok védelméért száll síkra mind a mai napig.
A demokrata Cartert a republikánus Ronald Reagan követte, aki tévébemondóból színésszé, majd később kaliforniai kormányzóvá avanzsált, s ő volt eddig az egyetlen, aki elvált emberként lehetett az USA elnöke. Alelnöke az a George H.W. Bush volt, aki 1989-ben megnyerte a választást, s biztosította a republikánus kormányzást további négy évre.
Az idősebb Bush elnök, fiához hasonlóan szintén élénk érdeklődést mutatott Irak iránt, az ő nevéhez köthető ugyanis az első Öböl-háború. Emellett az ő elnöksége idején omlott le a berlini fal és a Szovjetunió is ekkor oszlott fel. Sikeres külpolitikájára adóemelései vetettek árnyékot, s 1992-ben elvesztette a választást a demokrata Bill Clintonnal szemben.
William Jefferson Clinton a 15. demokrata elnökként lépett az idősebb Bush örökébe, s két terminus után igen magas, 65 százalékos pozitív megítéléssel költözött ki a Fehér Házból. Jó eredményét még a Lewinsky-botrány sem tépázta meg jelentősen, s Clintont a Szenátus végül felmentette a hatóságok félrevezetésének vádja alól. Manapság sokszor hallani, hogy az őt követő ifjabbik Bush-elnökre teli államkincstárt hagyott.
George W. Bush szoros választási küzdelem után úgy került az elnöki székbe, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, a Clinton-kabinet alelnöke, Al Gore, azonban az elektori rendszernek köszönhetően mégsem a demokrata politikus lett az USA 43. vezetője. Elnöksége alatt az Egyesült Államok súlyosan eladósodott és két, jelenleg is tartó háborúba bocsátkozott, talán nem véletlen, hogy az ifjabbik Bush megítélése ugyancsak alacsonyan áll Obama beiktatásának napján is.