Egyebek között ebben állapodtak meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák parlament vezetői, akik pénteken és szombaton Prágában tanácskoztak. Magyarországot a találkozón Mandur László, az Országgyűlés alelnöke képviselte.

Az eszmecserére a jövő év első felében kerülne sor, amikor Csehország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A találkozó előkészítésével a V4-ek Miloslav Vlceket, a cseh képviselőház elnökét bízták meg.

A négy visegrádi ország törvényhozásának vezetői pénteken kezdtek tárgyalásokat arról, milyen feladat hárul a nemzeti parlamentekre a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után.

„A visegrádi országok parlamentjei szeretnének kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné számukra, hogy közös lépjenek fel az Európai Bizottság nekik nem tetsző törvénytervezetei ellen” – jelentette ki a pénteki tanácskozás után megtartott sajtótájékoztatón Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke.

A „központi” törvényjavaslatok „visszaadása” a nemzeti parlamentek részéről olyan újdonság az Európai Unióban, amelyet a Lisszaboni Szerződés tenne lehetővé. „Nem valamiféle blokk létrehozásáról van szó valaki ellen, hanem a közös álláspont érvényesítéséről. A Lisszaboni Szerződés ezt a lehetőséget megadja, s egybehangzó véleményünk, hogy ezzel élni kell” – szögezte le Sobotka.

A négy visegrádi ország közül Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már törvénybe iktatta a Lisszaboni Szerződést, míg Csehország nem. A prágai képviselőház eddig csak első olvasásban vitatta meg a dokumentumot, míg a szenátus úgy döntött, megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, hogy a szerződés összhangban van-e a cseh jogrenddel. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a taláros testület ősszel dönt a kérdésről.

A Lisszaboni Szerződés, amely módosítja a 27 tagúra bővült Európai Unió működésének szabályait, azután lép életbe, hogy a dokumentumot az összes tagállam jóváhagyja. A szerződés gyakorlatilag az elutasított európai alkotmányt helyettesíti, s célja megreformálni az uniós intézményeket. Újraosztja a jogköröket az Európai Unió és a tagországok között, és módosítja a döntéshozatal eddigi szabályait.

A dokumentum előírja, hogy Brüsszelnek előzetesen értesítenie kell a nemzeti parlamenteket a jogszabályok tervezett módosításairól. Ha ezekkel a nemzeti parlamentek egyharmada nem ért egyet, akkor az Európai Bizottságnak újra kell gondolnia a javaslatot.

„Mi a visegrádi csoportban négyen vagyunk. Szeretnénk, ha a csírája lennénk egy olyan csoportnak, amely szükség esetén eléri az egyharmadot” – jegyezte meg Sobotka.