HVG

Sztrájkkészültséget jelentett be a minap az oktatási dolgozók szakszervezete Csehországban, tiltakozásul a 2010-ig tervezett, elsősorban a tanárokat érintő 20 ezer fős létszámleépítés és az ágazatban jövőre várható reálbércsökkenés miatt. A közszféra többi szakszervezete is tiltakozik, a jobbközép kormány ugyanis a 460 ezres közalkalmazotti létszámot az évtized végéig 40 ezerrel tervezi csökkenteni, és a béreket jövőre átlagosan mindössze másfél százalékkal emeli. Ami reálbércsökkenést jelent a 2008-ra várható 3,5-4 százalékos - a kormány tervei szerint 3 százalék alatti - infláció mellett. "Nincs pénzünk a magasabb béremelésre" - közölte ellentmondást nem tűrően a szakszervezetek 5-6 százalékos követelésére Miroslav Kalousek pénzügyminiszter, amit azzal indokolt, hogy a kormány a jövő évi költségvetési hiányt az euró bevezetéséhez előírt szintre, a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá kívánja szorítani az idei 4,5 százalékról. Csehországban az euróbevezetéshez szükséges előírásoknak már csak költségvetési hiány nem felel meg.

A bruttó havi átlagbérek Csehországban 2007 második negyedévében 7,4 százalékkal, 21 462 koronára (1 cseh korona = 9,20 forint) emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest, ami átlagosan 4,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent. A magánszektorban 5,3 százalékkal, a közszférában pedig 3,4 százalékkal volt magasabb ebben az időszakban a reálbér. A gazdaság mintegy háromnegyedét adó magánszektorban a 21 687 koronás havi átlagbér viszont mindössze ezer koronával magasabb, mint az állami szférában. Persze nagy a szóródás, hiszen például a pénzügyi szektorban 42 ezer korona, az egészségügyben 19 ezer korona.

Szlovákiában olyan jó a szakszervezetek és a tavaly júliusban hatalomra került Robert Fico vezette balközép kormány kapcsolata, hogy szóba sem került bármiféle sztrájk akár béremelésért vagy a munkakörülmények javításáért. A kabinet minden lehetséges módon igyekszik meghálálni az érdekvédelmi szervezetek választási támogatását. Februárban a Fico-kormány törvényben rögzítette, hogy a kollektív szerződésekben garantált bérek az adott ágazatban működő minden cégre érvényesek, még akkor is, ha nem rendelkeznek szakszervezettel. Szeptembertől pedig életbe lépett az új munka törvénykönyve, amely előírja, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok bérét a munkaadónak kell fizetnie. Következő lépésben pedig a kormány azt ígéri, ha nem sikerül jobb megegyezést kötni, a minimálbér évente legalább az ipari átlagbérrel azonos mértékben növekedik. A kabinet októbertől 242 koronával, 8100 koronára emelte a minimálbért (1 szlovák korona = 7,55 forint), amelyből jelenleg a foglalkoztatottak másfél százaléka, mintegy 32 ezer ember él. Hosszabb távon a vezető kormánypárt célja az, hogy a minimálbért a jelenlegi 40 százalékról az átlagbér 60 százalékára, 13 635 koronára tornássza fel.

A reálbérek az idén eddig 5,1 százalékkal emelkedtek, ám még így is csak most érték el először az 1989-es szintet. Az országos átlagbér ezen időszakban 20 874 korona volt, a foglalkoztatottak közel 61 százaléka viszont ez alatt keresett.

Lengyelországban a koalíciója széthullása után kisebbségben kormányzó Jaroslaw Kaczynski a múlt héten szokatlanul nagylelkű béremelést jelentett be az állami szektorban, alighanem az esetleges előrehozott választásokra gondolva. Ígérete szerint a közalkalmazottak fizetése január 1-jétől 9,3 százalékkal emelkedik, miközben az infláció idén augusztusban éves szinten csak 1,9 százalék volt. A lépés a kormány által remélt általános politikai hozadék mellett megnyugtathatja az egészségügyi szektor dolgozóit, akik az idén nyáron az utóbbi idők legnagyobb, fizetésemelést követelő sztrájkját tartották, és a kórházi nővérek hetekre megszállták sátraikkal a varsói miniszterelnöki rezidencia előtti parkot is. Kaczynski azt is bejelentette, hogy januártól 1126 zlotyra (1 zloty = 67 forint) emelik a minimálbért, amit Lengyelországban a hivatalos adatok szerint 181 ezer, a szakszervezetek véleménye alapján 350 ezer munkavállaló kap. A minimálbér ezzel a jövőre prognosztizált átlagbér 40 százaléka lesz, és az arányt 2010-re szeretnék 50 százalékra feltornászni.

Slawomir Skrzypek, a varsói jegybank elnöke nem tartja az inflációra veszélyesnek a közalkalmazotti, illetve a minimálbér emelését, ám ezzel a véleményével kisebbségbe kerülhet a monetáris tanácsban, amely a múlt héten - az idén már harmadszor - az irányadó kamatláb 0,25 százalékpontos növeléséről döntött (így az most 4,75 százalék lett). A tanács többsége inflációs nyomást lát a bérek emelkedésében, illetve abban, hogy a lengyel hazai össztermék (GDP) az első negyedév 7,4 százaléka után a második három hónapban is a vártnál gyorsabban, 6,7 százalékkal gyarapodott. A gyors ütem is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati szektorban is az inflációt jelentősen meghaladó módon, a legfrissebb, júliusi adatok szerint éves szinten 9,3 százalékkal - a beígért közalkalmazotti emeléssel megegyezően - nőttek az átlagfizetések.