A visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek találkozóján Novák Tamás, a Világgazdasági Kutató Intézet kutatásvezetője összehasonlító adatokat ismertetett, a 2005-ös és a korábbi évek statisztikája alapján. Ezek szerint Magyarországon a munkát a GDP 19,6 százalékát kitevő adók terhelték, miközben Szlovákiában ez 12,6 százalék, Lengyelországban 14 százalék, Csehországban 17,8 százalék volt. Valamennyi országban a munkát terhelő összes járulékot, adót figyelembe veszik, tehát a társadalombiztosítási és egyéb járulékokat valamint a személyi jövedelemadót is.

Az összes járulék és adóterhelés is Magyarországon volt a legmagasabb, a GDP százalékában Szlovákiában 29,3 százalék, Lengyelországban 34,2 százalék, Csehországban 36,3 százalék, Magyarországon 38,5 százalék. A járulékok és adók összességéből, azaz az összes adóterhelésből a társadalombiztosítási járulék aránya Magyarországon volt a legalacsonyabb, 35,3 százalék. Ugyanez Szlovákiában 36,9 százalék, Lengyelországban 40 százalék, Csehországban 41,5 százalék.

A személyi jövedelemadó szerepe ugyanakkor Magyarországon kiemelkedő. A személyi jövedelemadó az összes járulékok és adók 9,4 százalékát adta Szlovákiában, 11,5 százalékát Lengyelországban, 12,8 százalékát Csehországban és 17,1 százalékát Magyarországon.

A tőkejövedelmet terhelő – tehát osztalék, tőkenyereség jellegű – adók viszont Magyarországon messze a legkisebbek. Ez a GDP százalékában csupán 4,5 százalék, miközben Szlovákiában 4,8 százalék, Csehországban 7,1 százalék, Lengyelországban 8,4 százalék volt. Sőt a korábbi éveket is elemezve kiderül, hogy 4 százalék alá csak Magyarország ment a tőkejövedelmet terhelő adókban, 1995-ben például 3,5 százalék volt ez a terhelés, 1996-ban, 1997-ben 3,6-3,6 százalék. Szlovákiában például 1995-ben 9,5 százalék volt ez az elvonás.