A másik leszakadt anyagdarabot egyelőre nem tudták azonosítani egyértelműen, de a kilövés utáni videofelvételek alapján nem sértette meg a keringőegységet.

Az indítás után készített felvételeket alaposan kielemzik, hogy az amerikai űrkutatási hivatal mérnökei bizonyosak legyenek abban, hogy a Discoveryn nem keletkezett olyan mértékű sérülés, mint amilyen 2003. február 1-jén a visszatérő Columbia tragédiáját okozta.

A keddi indítást több mint száz kamerával követték, de maguk az asztronauták is, miután kikötnek a Nemzetközi Űrállomáson, többször tüzetesen átvizsgálják hajójukat mielőtt engedélyt kaphatnak a visszatérésre.

Orosz szakértők szerint nem fenyegeti veszély a Discoveryt, a start közben leszakadt anyagdarabok ugyanis nem sértették meg az űrrepülő külső burkolatát.

Vlagyimir Szolovjov, az orosz földi irányító központ repülésirányítóinak vezetője úgy vélte, hogy feltehetően ismét eljegesedett szigetelőhab-darabok váltak le az üzemanyag-tartályról, de ezek nem sértették meg az űrsikló külső burkolatát.

"Semmi szörnyűség nem történt. Az űrrepülők indításakor mindig keletkezik jég az üzemanyag-tartályon, de erre csak a Columbia tragédiája után kezdtek nagyobb figyelmet fordítani" - mondta Szolovjov.

Anatolij Perminov, az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője egyenesen úgy vélte, hogy a start után levált tárgyak jelentőségét a sajtó fújja fel. Amerikai kollégáinak tájékoztatására hivatkozva elmondta, hogy feltehetően két védőpapír repült le az űrrepülőről, s ha hozzá is értek a Discoveryhez, nem jelentenek veszélyt rá.

Nyikolaj Anfimov, a NIIMAS űrhajózási vállalat vezetője szintén azt hangoztatta, hogy a szigetelőhabhoz hasonló tárgy nem sértette meg a Discovery burkolatát. Ha mégis megsérültek a hővédő pajzs csempéi, akkor a hibát ki lehet javítani, hiszen az amerikai szakemberek kidolgozták az ehhez szükséges technológiát, s a múlt tapasztalataiból okulva a Discovery pótcsempéket és ragasztóanyagot is vitt magával.

Időközben az is kiderült, hogy másodpercekkel az indulás után a Discovery külső üzemanyagtartályának ütközött egy nagytestű madár. Veszélyt azonban ez sem jelent, mivel az ütközés pillanatában az űrsikló sebessége még alacsony volt.

Az orosz űrrepülési irányító központban teljesen bizonyosak abban, hogy a Discovery legénysége ki tudja javítani a hibát, ha egyáltalán van ilyen, s a hét űrhajósnak nem kell a Nemzetközi Űrállomáson maradnia. Többszörös ellenőrzést hajtanak végre annak érdekében, nehogy megismétlődjön a Columbia esete.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége, az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips már begyakorolta azt a műveletet is, amelyet nekik kell majd végrehajtaniuk a Discovery kikötése előtt. Ennek lényege az, hogy Eileen Collins parancsnok 180 méterre az űrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanővert hajt végre. Ezután az űrsikló hasát mutatva elrepül az ISS fölött, miközben az orosz és az amerikai űrhajós a bázis Zvezda nevű orosz moduljából fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az űrrepülőgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy sem a Discovery hővédő burkolata.

A Columbia űrsikló 2003. február 1-jén visszatérés közben Texas felett robbant fel. Ennek oka az volt, hogy indításkor az űreszköz hatalmas külső üzemanyagtartályának egy szigetelődarabja leszakadt, és megsértette baloldali szárnyának belépőélét. Amikor a Columbia belépett a Föld sűrű légkörébe, a résen keresztül az űrrepülőgép belsejébe forró levegő áramlott be, s ennek következtében a Columbia felrobbant.